Meg kell vizsgálni, hogy a hallgatói önkormányzatok érdemben bele tudnak-e szólni, szükséges-e beleszólniuk bizonyos döntésekbe – mondta a Népszavának Palkovics László felsőoktatási államtitkár.
Az államtitkár hozzátette: vannak olyan, a hallgatói élethez kapcsolódó döntések – ilyen például az ösztöndíj vagy a kollégiumi elhelyezés –, amelyekbe a szenátuson keresztül a hallgatói önkormányzatnak is bele kell szólnia, de vannak olyan területek is, ahol kérdéses, érdemes-e a HÖK-öt is bevonni.
„A Kehi jelentéséből az is kiderült, hogy a hallgatói önkormányzatokban is vannak olyan anomáliák, amelyekkel foglalkozni kell. Persze ezeket nem kell túlértékelni, voltak olyan gazdálkodási szabálytalanságok, amelyek ismerethiányból vagy egyebekből adódtak” – mondta Palkovics László a Népszavának.
A felsőoktatási államtitkár szerint a diákképviseleteknek azt kell átgondolniuk, hogy az érdekérvényesítést és a vezető értelmiségi szerepre való felkészülést a megfelelő formában teszik-e, vagyis, hogy a HÖK-vezetők alkalmasak-e erre a vezető szerepre. „Ebbe kívülről nem szabad beleszólni. Látni kell azonban, hogy a gazdálkodási anomáliákon kívül voltak más problémák is, például, hogy a HÖK-ök mennyire legitimek az intézményeken belül, milyen a hallgatói elfogadottságuk, hány hallgató választja meg őket, illetve megjelentek alternatív diákszervezetek is. Ezek a jelzések fontosak, de megismételve: ezt a problémát a szervezetnek önmagának kell kezelni és megoldást találni” – magyarázta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
