Fizetős szakra küldenék az állami vezetőket az olvasók: tetszik Orbán ötlete?

Beindította az eduline olvasóinak fantáziáját egy szerdai Orbán Viktor-interjú. A miniszterelnök - úgy tűnik - visszaküldené az egyetemre az állami vezetőket, szerinte valamennyiüknek államtudományi képzést kellene végeznie.

  • Eduline
Túry Gergely
A kormánynak célja, hogy valamennyi állami vezető részesüljön államtudományi képzésben, legyen szó területi vagy központi szerv vezetőjéről - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) lapjának adott interjújában.

Több eduline-olvasó kommentálta a hírt - a legtöbben kizárólag önköltséges képzést biztosítana az állami vezetőknek, más rendszeresen ellenőrizné, tényleg bejárnak-e az előadásokra és a szemináriumokra. Olvasói kommentekből szemezgettünk.

Biztosan megcsípnék

az államilag támogatott helyeket.

A mostaniakat nagyon nem ártana. Persze személyes ellenőrzés alatt, hogy tényleg bejárnak-e és tanulnak-e. A jövő állami vezetőit pedig ne pártállásuk, hanem felkészültségük-tudásuk alapján válogassák meg!

Ahhoz némelyiknek

le kellene érettségiznie.

Egyszerűbb lenne csak olyanokkal betölteni ezeket a posztokat,

akik már eleve rendelkeznek megfelelő végzettséggel, szaktudással.

Megvennék a diplomát,

és annyi.

Remélem,

önköltséges szakra!

Csak

fizetősre!

 

Magyar politikusok diploma nélkül: egyetemi végzettség nem kell a karrierhez?
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.