Vizsgálatot indít az ELTE G. Fodor Gábor ellen szexista és rasszista tartalmak miatt

Az ELTE etikai eljárást kezdeményez G. Fodor Gábor ellen, aki bár az egyetem oktatója, e tanévben fizetés nélküli szabadságon van.

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

G. Fodor Gábor a 888.hu portál főszerkesztője az ELTE Állam- és Jogtudományi karán oktatott, ám ebben a tanévben már fizetés nélküli szabadságon van.

A hétvégén a portál Tóbiás József MSZP-elnök feleségéről jelentetett meg egy szexista cikket, amit több politikus pártállástól függetlenül elítélt.

Valószínűleg emiatt adott ki az ELTE egy közleményt, amit változtatás nélkül közlünk.

Az ELTE Politikatudományi Intézetében korábban oktatóként dolgozó, a 2015/2016-os tanévben fizetés nélküli szabadságon lévő G. Fodor Gábor által főszerkesztőként jegyzett 888.hu internetes portálon megjelent szexista, rasszista, mások személyiségi jogait, emberi méltóságát sértő tartalmak teljes mértékben összeegyeztethetetlenek az Egyetem által vallott értékekkel, az ilyen megnyilvánulásokat az Egyetem a leghatározottabban elítéli. Mivel az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Küldetésnyilatkozatában és az Etikai Kódexében megfogalmazott alapvető értékek tiszteletben tartását az egyetemen kívüli nyilvánosságban folytatott tevékenység során is megköveteli az ELTE-polgároktól, az Egyetem rektora etikai eljárás megindítását kezdeményezi.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.