Elmaradhatnak az ELTE-s gólyabálok a pénzhiány miatt

Kevesebb elsőéves mehet gólyatáborba, és a gólyabálok is elmaradhatnak, ha két-három héten belül nem kapja meg a...

  • Czervan Andrea
stiller

Kevesebb elsőéves mehet gólyatáborba, és a gólyabálok is elmaradhatnak, ha két-három héten belül nem kapja meg a hallgatói normatíva teljes összegét az Eötvös Loránd Tudományegyetem - mondta az eduline-nak Kalina Gergely, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) elnöke, hozzátéve: oktatói-dolgozói leépítéseken vannak túl, így - bár a hallgatói közösségek kialakulásában fontos a rendezvények szerepe, a hallgatók pedig remek élményekről maradnak le - ilyen anyagi helyzetben mégsem akarják előtérbe helyezni a szórakozást és a kultúrát.

Több mint 550 millió forintot várnak az államtól

Az intézmény 2011-ben még 19,8 milliárd forint, tavaly már csak 19,46 milliárd, az idén pedig még kevesebb, 13,44 milliárd állami támogatást kapott. A hallgatói létszám alapján járó hallgató normatíva címén is kevesebbet kapott az intézmény 2013-ban: 451 millió forinttal gazdálkodhatnak kevesebből, és még 2012-ből is 110 millió forintos az elmaradás, ezt az összeget is várják az államtól.

A felsőoktatási intézmények a hallgatói normatívából fizetik a szociális támogatásokat és a tanulmányi ösztöndíjakat, és ebből a pénzből működnek a hallgatói önkormányzatok is - utóbbira a normatíva legfeljebb két százalékát fordíthatja az egyetem.

Márciusban a rászoruló hallgatók támogatásán kellett spórolnia az ELTE-nek, most pedig a legfontosabb egyetemi események, a gólyatáborok és a gólyabálok megszervezése került veszélybe. Több egyetem is kevesebb pénzt kapott a hallgatói juttatásokra: a teljes listát itt találjátok, a Corvinusról és a Debreceni Egyetemről pedig itt. a Miskolci Egyetemről pedig itt olvashattok.

Kilencmillió forint hiányzik

A HÖK normatív eredetű támogatásából kilencmillió forint hiányzik, pedig erre az összegre - bár a szociális és tanulmányi ösztöndíjakból hiányzó rész mellett eltörpül - szükség lenne a gólyatáborok megtartásához. "A gólyatáborokat is a működés forrásaiból szervezzük meg, költségeinket pedig már a minimálisra szorítottuk" - mondta Kalina Gergely.

"Ha két-három héten belül nem érkezik külső, kormányzati forrás, elképzelhető, hogy kevesebb gólya táborozhat majd, vagy az évtizedes hagyományokat megtörve változtatni kell majd a gólyatáborok programján. De az is lehet, hogy a gólyabálok maradnak el" - sorolta a "spórolási lehetőségeket" az EHÖK elnöke, hozzátéve: az egyetem vezetőivel közösen keresik a megoldást.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.