Megszavazta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa azt a hétpontos megállapodást...
Megszavazta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa azt a hétpontos megállapodást, amelyet egy héttel ezelőtt az oktatási miniszter jelenlétében írtak alá az egyetem és a magyar tagozat vezetői.
Az egyetem péntek délután tartott szenátusi ülése után Leonard Azamfirei rektor azt mondta, hogy a szenátus rendkívül nyitottnak mutatkozott a magyar tagozat gondjainak az orvoslása ügyében, s teljes egészében elfogadta a magyar tagozat képviselőivel szeptember 21-én kialkudott hétpontos rendezési tervet. "Remélem, hogy hétfőtől új korszak kezdődik, amely mindkét fél számára kedvező lesz" - jelentette ki Leonard Azamfirei.
A megegyezés rögzíti, hogy megismétlik az egyetem magyar tagozatának belső választásait, megválasztják azt a 13 magyar oktatót, akik a tagozatot képviselik majd az egyetem szenátusában. Ezt követően a rektor kinevezi az egyetem magyar rektorhelyettesét, az egyetem működését szabályozó chartába pedig belefoglalják, hogy a magyar nyelvű oktatás a magyar tagozatba szerveződik.
A megállapodás szerint a magyar rektorhelyettes dönthet majd a magyar tagozaton meghirdetendő állásokról, és a magyarokat megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat lehet alkalmazni. A felek vállalták: együtt munkálkodnak azon, hogy a tanintézet a küszöbön álló átvilágítás során megfeleljen az akkreditációs feltételeknek. A dokumentum kitér arra, hogy az akkreditáció befejetével megalakulnak a magyar főtanszékek az egyetemen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
