Nincs semmi ok arra, hogy megszűnjön a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), mert a második legnépszerűbb a diákok között...
Nincs semmi ok arra, hogy megszűnjön a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), mert a második legnépszerűbb a diákok között - mondta Varga Mihály tárca nélküli miniszter szerdán Budapesten, a BCE tanévnyitó ünnepi szenátusülésén. Hozzátette: rémhír, hogy bezárnák az intézményt.
Úgy fogalmazott: "a piac megmérte az egyetemet és jónak találta". Mivel az állam, valamint a diákhitelprogram minden hallgató után kifizeti a költségeket, így nemhogy csökkenő, hanem növekvő lesz az egyetem költségvetése, ráadásul a vállalati szféra bevonása újabb bevételeket jelenthet az egyetemnek - fűzte hozzá Varga Mihály.
A gazdaság és a társadalom tényleges igényeihez kellett igazítani a felsőoktatás struktúráját, hogy az a piaci igényeknek jobban megfeleljen, és így piacképes tudással jobban érvényesüljenek a frissen végzett diplomások - mondta.
Rostoványi Zsolt, a BCE rektora köszöntő beszédében azt mondta: a humanizmus, a tudomány és a tudás kitüntetett szerepére utal egyetemük nevében a Corvinus elnevezés, az intézményük által vallott "tudás, tolerancia, tisztelet három T-je" pedig segítheti hallgatóikat a tudás megszerzésében és az élethosszig tartó tanulásban.
Megemlítette, hogy mintegy 15 ezer hallgatójuk van, akik diplomaszerzésük után jól megállják a helyüket a nagyvállalatoknál, a közép- és kisvállalkozásoknál, valamint a tudományos életben is. A BCE "az ország egyik vezető, nemzetközi elismerésnek örvendő intézménye" - mutatott rá.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
