A tavalyinál két és félszer nagyobb, 200 millió forintos keretösszegre pályázhatnak a hátrányos és halmozottan...
A tavalyinál két és félszer nagyobb, 200 millió forintos keretösszegre pályázhatnak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű felsőoktatási hallgatók ösztöndíj - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a pályázatot az Útravaló-MACIKA ösztöndíjprogramba tartozó Út a felsőoktatásba nevű alprogram részeként hirdették meg, a célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma hallgatók felsőoktatási esélyegyenlőségének javítása, tanulmányaik megkezdésének támogatása. A pályázatokat szeptember 8-ig lehet benyújtani.
A pályázatra az idén felvett hallgatók jelentkezhetnek. Ösztöndíjként havonta 20 ezer forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a 2013-2014-es tanulmányi félévekre. Önköltségre legfeljebb félévenként 220 ezer forintot lehet igényelni. A közlemény szerint a támogatás mértéke a képzési önköltség legkevesebb 60, legfeljebb 85 százaléka lehet.
A hallgató akkor jogosult a második félévi támogatásra, ha a pályázat beadásának félévében legalább a mintatanterv 50 százalékának megfelelő kreditet teljesítette. A második félévre vonatkozó igényüket, a leckekönyv másolatával és a második félévre szóló hallgatói jogviszony igazolásával együtt az Emberi Erőforrások Támogatáskezelőnek 2014. február 28-ig kell továbbítaniuk. Az előző tanévben 399 hallgató kapott támogatást - zárul a közlemény. A többi Útravaló-alprogramról itt olvashattok.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
