Plágiummal gyanúsítják Milan Chovanec cseh szociáldemokrata belügyminisztert.
Milan Chovanec nyilatkozatban azonnal visszautasította a vádat, s kijelentette: személye elleni politikai támadásról van szó, amelyet a Kalózpárt a hétvégi regionális helyhatósági és részleges szenátusi választások előtti kampányban akart kihasználni.
A szociáldemokrata politikus 2009-ben a pilseni (Plzen) Nyugat-csehországi Egyetemen szerzett jogi diplomát. Az egyetem jogi karát néhány éve megszüntették, miután kiderült, hogy ott számos befolyásos közéleti személyiség, politikus, képviselő, rendőr szerzett nagyon vitatható körülmények között jogi diplomát. A vitatott diplomamunkák többsége ismeretlen okokból időközben eltűnt a jogi kar könyvtárából.
Milan Chovanec abban az időben a Pilseni régió egyik vezető embere volt, 2010-től 2014-ig pedig a régió elöljárójának a tisztségét töltötte be.
"Mai szemmel nézve ez a művecske nem ideális, de a maga idejében megfelelt a követelményeknek" - reagált a bírálatra a mai belügyminiszter. Megjegyezte: a pilseni egyetem botrányai miatt már korábban úgy döntött, hogy jogászi címét nem fogja használni és nem is használja.
A prágai sajtó egy része a botrány kapcsán azonban lemondásra szólította fel a belügyminisztert.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
