Tízezrek kerültek eddig börtönbe és százezernél is többen veszítették el állásukat a török puccskísérlet óta.
Július 15-én a török hadsereg vezérkarához tartozó kör, akik legfőképp a légierő irányítására voltak befolyással, puccsot kezdeményeztek Recep Tayyip Erdogan török elnökkel szemben. Az ottani értelmiség autokratának tartja az elnököt, többen üdvözölnének egy demokratikusabb államberendezkedést. A puccs azonban sikertelen volt: hiába foglalt el a hadsereg kulcsfontosságú pontokat Isztambulban és az ország nagyobb városaiban az épp repülővel utazó Erdogant nem tudták elfogni, aki biztos helyen szállt le és megszervezte az ellencsapást.
Mivel több olvasó nem biztos, hogy átlátja, némi magyarázatot adunk arra, hogy miért is foglalkozunk ennyit a törökországi puccskísérlet utóéletével:
Azóta folyamatosan zajlanak a megtorló intézkedések. Erdogan és kabinetje egy bizonyos Fethullah Gülen, az amerikai száműzetésben élő befolyásos hitszónok támogatóit vádolták a puccs megszervezésével. Az nem vita kérdése, hogy Erdogan legnagyobb kritikusáról, ellenfeléről van szó, azonban elmulasztottak bemutatni olyan bizonyítékokat, amelyek minden kétséget alátámasztanák Gülen szerepét.
Gülen személye azonban alkalmas lett arra, hogy minden ellenzéki csoportosulást felszámolhasson a kormány, csupán a gülenistákkal való kapcsolatot kell valahogy felvázolni. Erdogan ellenzéke a műveltebb rétegekből kerül ki, a legvehemensebb tiltakozók az egyetemisták köréből kerültek ki, az egyetemi élet és az oktatás szereplői között is inkább Erdogan-ellenes a hangulat. A puccs tehát lehetőséget adott arra, hogy a megtorlás során felszámolják ezt az ellenzéki kört is - a valóban lázadó katonaság egy részével egyetemben.
Az eddigi adatok szerint több tízezer embert börtönöztek be a hadsereg, a média, a gazdasági élet és az oktatás köreiből, valamint százezernél is többen veszítették el állásukat. Erdoganék iskolákat is bezárattak, ahol az azt működtető alapítvány akár csak áttételesen is kötődött Gülenhez, az elbocsátott tanárok ezrei miatt a tanév is veszélybe került, a pályán maradt tanárok rendkívül túlterheltek lettek a hozzájuk irányított gyerekek miatt.
Leszámolt a kormány a tanárokkal, milliónyi török diák maradhat oktatás nélkül
Az egy hét múlva kezdődő török tanév előtt 40 ezer tanárt függesztett fel Törökország. Törökországban a köz-, illetve a magánoktatásban annak gyanújával függesztették fel a tanárokat, hogy valamilyen szinten terrorszervezeteket támogatnak - legalábbis ez a kormány álláspontja a sikertelen puccskísérlet után.
A Reuters értesülései szerint újabb 87, az Isztambuli Egyetemhez köthető személy ellen adtak ki letartóztatási parancsot az állítólagos gülenista kapcsolatuk miatt, köztök akadémikusok és neves egyetemi tanárok. Novemberben egy másik egyetemről 12 embert vitt el a rendőrség.
Egy magyar iskolát is bezáratna a török tisztogatás
A török elnök az ellen kezdeményezett sikertelen puccs után politikai ellenfeleinek minden hálózatát fel szeretné számolni, akkor is, ha ez túlnyúlik a határokon. Egy budapesti török alapítványi iskola lehet az áldozat. Recep Tayyip Erdogan török elnök hazájában felfüggesztette az összes egyetemi dékánt, bezáratott közel ezer alapítványi iskolát, tanárok is felfüggesztés alá kerültek, valamint számos egyetemi hallgatót bebörtönöztek.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
