Elrendelték a szénszünetet a Pécsi Tudományegyetemen, a felsőoktatási intézménynek csak a betegellátásban érintett...
Elrendelték a szénszünetet a Pécsi Tudományegyetemen, a felsőoktatási intézménynek csak a betegellátásban érintett létesítményei és a kollégiumai lesznek nyitva december 22. és január 4. között.
A PTE keddi közleménye szerint erre az időszakra szabadságra küldik azokat a dolgozókat, akiknek a munkája nem érinti a betegellátási és ügyeleti feladatokat. A tervezett vizsgákat azonban megtartják az egyetem felnőttképzési karának épületében és a Tudásközpontban, erről időben tájékoztatják az érintett hallgatókat és oktatókat. Hozzátették, a rektori hivatalban és a gazdasági főigazgatóságon ügyeletet tartanak.
Hol lesz még kényszerszünet? Szénszünetet elrendelő egyetemek és főiskolák listáját itt találod.
Az egyetem indoklása szerint a lépésre a költségvetését érintő 720 millió forintos év végi zárolás miatt kényszerül. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ezzel a zárolás legfeljebb 5-10 százaléka takarítható meg. A többit a folyamatban lévő, előre tervezett kisberuházások, felújítások leállításával, a karbantartási költségek minimalizálásával és az alaptevékenység ellátásához nélkülözhetetlen beszerzések átütemezésével próbálják kigazdálkodni.
A közlés szerint létszámleépítés nem szerepel a zároláshoz kapcsolódó intézkedési tervek között.
A PTE már korábban jelezte, hogy a takarékosság jegyében fontolgatja szénszünet bevezetését is. Hasonló döntést hozott vagy tervez a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Károly Róbert Főiskola is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
