Új felsőoktatási testületek jönnek létre márciusban

Márciusban tartja a tervek szerint alakuló ülését az új Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság (MAB), és...

  • MTI

Márciusban tartja a tervek szerint alakuló ülését az új Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság (MAB), és szintén ekkor jön létre a korábbi Felsőoktatási és Tudományos Tanács helyett alapítandó Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT).

A kormany.hu oldalon közzétett tájékoztató szerint a MAB tagjainak megbízása február 29-én megszűnik, az új testület március 1-jén tartja alakuló ülését. A Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak és tagjainak megbízása is lejár február 29-én, a Felsőoktatási Tervezési Testület márciusban jön létre.

A közlés szerint a kormány február 15-i ülésén fogadta el a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló rendeletet, amely a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság működését és hatáskörét, a Felsőoktatási Tervezési Testület létrehozását és működését szabályozza.

A diplomák minősége és elfogadottsága, a felsőoktatás minősége szempontjából meghatározó, hogy miként tudja segíteni e két szervezet a hazai felsőoktatást - olvasható a dokumentumban.

Az anyag rögzíti, hogy a MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotó tevékenység minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület. Foglalkozik a hazai és külföldi intézmények működésének engedélyezésével, az alapító okirat módosításával, képzési programok létesítésével, indításával, doktori iskola létesítésével, egyetemi tanári cím adományozásával.

Az FTT a Felsőoktatási és Tudományos Tanács jogutódjaként, fejlesztési kérdésekben közreműködő, véleményező és javaslattevő, szakértő testületként jön létre. Felméri a felsőoktatással kapcsolatos társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci igényeket és szükségleteket, oktatáspolitikai döntéseket megalapozó kutatást végez, elemzéseket készít.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.