Márciusban tartja a tervek szerint alakuló ülését az új Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság (MAB), és...
Márciusban tartja a tervek szerint alakuló ülését az új Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság (MAB), és szintén ekkor jön létre a korábbi Felsőoktatási és Tudományos Tanács helyett alapítandó Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT).
A kormany.hu oldalon közzétett tájékoztató szerint a MAB tagjainak megbízása február 29-én megszűnik, az új testület március 1-jén tartja alakuló ülését. A Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak és tagjainak megbízása is lejár február 29-én, a Felsőoktatási Tervezési Testület márciusban jön létre.
A közlés szerint a kormány február 15-i ülésén fogadta el a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló rendeletet, amely a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság működését és hatáskörét, a Felsőoktatási Tervezési Testület létrehozását és működését szabályozza.
A diplomák minősége és elfogadottsága, a felsőoktatás minősége szempontjából meghatározó, hogy miként tudja segíteni e két szervezet a hazai felsőoktatást - olvasható a dokumentumban.
Az anyag rögzíti, hogy a MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotó tevékenység minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület. Foglalkozik a hazai és külföldi intézmények működésének engedélyezésével, az alapító okirat módosításával, képzési programok létesítésével, indításával, doktori iskola létesítésével, egyetemi tanári cím adományozásával.
Az FTT a Felsőoktatási és Tudományos Tanács jogutódjaként, fejlesztési kérdésekben közreműködő, véleményező és javaslattevő, szakértő testületként jön létre. Felméri a felsőoktatással kapcsolatos társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci igényeket és szükségleteket, oktatáspolitikai döntéseket megalapozó kutatást végez, elemzéseket készít.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
