Összesen 21 millió fontot, azaz 7 milliárd forintos bírságot kell befizetnie negyven brit egyetemnek, amiért több...
Összesen 21 millió fontot, azaz 7 milliárd forintos bírságot kell befizetnie negyven brit egyetemnek, amiért több elsős hallgatót vettek fel, mint amennyit lehetett volna – adta hírül a The Telegraph.
Ez az összeg két és félszerese a tavalyi büntetésnek: a 2010/11-es tanévben mindössze 14 intézményt bírságoltak meg összesen két és fél milliárd forintra. Idén a London Metropolitan Universitynek kell a legtöbbet fizetnie: 6 millió fontos, azaz majdnem két milliárd forintos bírságot kaptak.
Nagy-Britanniában a kormány szabja meg, hogy egy intézmény hány új hallgatót vehet fel egy-egy tanévben. Sokak szerint az intézmények a létszámhatár átlépésével próbálták az idei tanévben bebiztosítani magukat: a tavalyi adatokhoz képest idén 50 ezerrel kevesebben adták be a felvételi jelentkezésüket valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Erről itt olvashatsz bővebben.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
