Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Király András romániai oktatási államtitkár kételkedik abban, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti...

Király András romániai oktatási államtitkár kételkedik abban, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) döntéshozó szerve, a szenátus a kormány esetleges szankciónak hatására beleegyezne önálló magyar intézetek létrehozásába.
Az erdélyi Krónikának nyilatkozó, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által delegált államtitkár Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek arra a pénteki megnyilatkozására reagált, amely szerint a román kormány még megvárja az egyetem szenátusának következő ülését, és ha akkor sem tesznek eleget a magyar intézetek létrehozására vonatkozó minisztériumi felszólításnak, akkor a B tervet alkalmazzák. Ez egyrészt szankciók alkalmazását jelenti, másrészt megpróbálják kormányhatározattal létrehozni az intézeteket.
Markó az Erdélyi Magyar Televízió műsorában emlékeztetett: a MOGYE román többségű szenátusa hónapok óta ellenzi a magyar intézetek létrehozását, amelyet a tavaly hatályba lépett román oktatási törvény ír elő. A miniszterelnök-helyettes szerint fontos ugyan az egyetemi autonómia (amelyre az intézmény szenátusa hivatkozik), de Markó szerint elfogadhatatlan, hogy az egyetem vezetősége nem tartja tiszteletben az alkotmány és a törvény által garantált magyar oktatási jogokat.
Király András ugyanakkor a Krónika érdeklődésére úgy fogalmazott: jelenlegi felállásában a szenátus aligha vállalja fel a törvényességet. Király szerint a minisztérium ellenlépései sem hozhatnak eredményt egyik napról a másikra.
"A finanszírozás megvonását nem tartom a legjobb ötletnek, mert az mindenkit, magyarokat, románokat egyaránt érint, nem csak az egyetem vezetőit" - idézi a lap Királyt, aki szerint a mandátuma vége felé közeledő rektor felfüggesztése sem ideális megoldás, hiszen hosszas procedúráról van szó. Marad a kormányhatározat alternatívája, amely elrendelheti a MOGYE átszervezését, de ezt sem lehet zökkenőmentesen megoldani – véli az államtitkár.
Nagy Örs, az egyetem helyettes rektora a lapnak már korábban is úgy vélekedett: az anyanyelvű orvos- és gyógyszerészképzés ügyének megoldása meghaladja a marosvásárhelyi magyar tanerők lehetőségeit, a kérdést csak a politikusok oldhatja meg.
Ezzel szemben a román pártok Maros megyei vezetői elítélően nyilatkoztak a politikusok beavatkozásáról. A szociáldemokrata Florin Buicu és a liberális Ovidiu Butuc az egyetemi autonómia tiszteletben tartását kérte a bukaresti politikusoktól, míg Silviu Morariu, a Konzervatív Párt vezetője egyenesen a különálló - román és magyar - kórházak alapításának "veszélyét" látja a magyar karok esetleges létrehozásában.
A Krónika emlékeztet: Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter is jelezte a MOGYE szenátusának, hogy a multikulturalitás megtagadása törvénybe ütköző. A tárcavezető két ízben is arra utasította az egyetem vezetőségét, hogy chartája megfogalmazásában tartsa tiszteletben a 2011/1-es tanügyi törvény előírásait. A román többségű szenátus azonban mindeddig hajthatatlannak bizonyult, az egyetemi autonómia megsértéseként értékelve a miniszter leveleit.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).