Király András romániai oktatási államtitkár kételkedik abban, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti...
Király András romániai oktatási államtitkár kételkedik abban, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) döntéshozó szerve, a szenátus a kormány esetleges szankciónak hatására beleegyezne önálló magyar intézetek létrehozásába.
Az erdélyi Krónikának nyilatkozó, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által delegált államtitkár Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek arra a pénteki megnyilatkozására reagált, amely szerint a román kormány még megvárja az egyetem szenátusának következő ülését, és ha akkor sem tesznek eleget a magyar intézetek létrehozására vonatkozó minisztériumi felszólításnak, akkor a B tervet alkalmazzák. Ez egyrészt szankciók alkalmazását jelenti, másrészt megpróbálják kormányhatározattal létrehozni az intézeteket.
Markó az Erdélyi Magyar Televízió műsorában emlékeztetett: a MOGYE román többségű szenátusa hónapok óta ellenzi a magyar intézetek létrehozását, amelyet a tavaly hatályba lépett román oktatási törvény ír elő. A miniszterelnök-helyettes szerint fontos ugyan az egyetemi autonómia (amelyre az intézmény szenátusa hivatkozik), de Markó szerint elfogadhatatlan, hogy az egyetem vezetősége nem tartja tiszteletben az alkotmány és a törvény által garantált magyar oktatási jogokat.
Király András ugyanakkor a Krónika érdeklődésére úgy fogalmazott: jelenlegi felállásában a szenátus aligha vállalja fel a törvényességet. Király szerint a minisztérium ellenlépései sem hozhatnak eredményt egyik napról a másikra.
"A finanszírozás megvonását nem tartom a legjobb ötletnek, mert az mindenkit, magyarokat, románokat egyaránt érint, nem csak az egyetem vezetőit" - idézi a lap Királyt, aki szerint a mandátuma vége felé közeledő rektor felfüggesztése sem ideális megoldás, hiszen hosszas procedúráról van szó. Marad a kormányhatározat alternatívája, amely elrendelheti a MOGYE átszervezését, de ezt sem lehet zökkenőmentesen megoldani – véli az államtitkár.
Nagy Örs, az egyetem helyettes rektora a lapnak már korábban is úgy vélekedett: az anyanyelvű orvos- és gyógyszerészképzés ügyének megoldása meghaladja a marosvásárhelyi magyar tanerők lehetőségeit, a kérdést csak a politikusok oldhatja meg.
Ezzel szemben a román pártok Maros megyei vezetői elítélően nyilatkoztak a politikusok beavatkozásáról. A szociáldemokrata Florin Buicu és a liberális Ovidiu Butuc az egyetemi autonómia tiszteletben tartását kérte a bukaresti politikusoktól, míg Silviu Morariu, a Konzervatív Párt vezetője egyenesen a különálló - román és magyar - kórházak alapításának "veszélyét" látja a magyar karok esetleges létrehozásában.
A Krónika emlékeztet: Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter is jelezte a MOGYE szenátusának, hogy a multikulturalitás megtagadása törvénybe ütköző. A tárcavezető két ízben is arra utasította az egyetem vezetőségét, hogy chartája megfogalmazásában tartsa tiszteletben a 2011/1-es tanügyi törvény előírásait. A román többségű szenátus azonban mindeddig hajthatatlannak bizonyult, az egyetemi autonómia megsértéseként értékelve a miniszter leveleit.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
