Tömegesen hagyják ott az egyetemeket és főiskolákat a brit diákok

Katya Edward egyike azoknak a brit diákoknak, akik úgy döntöttek, a tandíj miatt inkább a munkát választják az egyetem...

  • Eduline

Katya Edward egyike azoknak a brit diákoknak, akik úgy döntöttek, a tandíj miatt inkább a munkát választják az egyetem helyett – írja a The Telegraph. Nagy-Britanniában jövő szeptembertől háromszorosára emelik a tandíj felső határát – a diákok 2010 ősze óta tiltakoznak ez ellen, a tüntetéssorozatról itt olvashatsz.

A londoni diáktüntetés a tandíjemelés ellen. Van, aki az egyetem helyett a munkát választja

„Kiskorom óta egyetemre készültem, ezért mindenkit megdöbbentett, mikor bejelentettem, hogy az érettségi után nem tanulok tovább” – meséli Katya, aki kiszámolta, hogy összesen 27 ezer fontba, vagyis több mint 8 és félmillió forintba kerülnének egyetemi tanulmányai. „Ahelyett, hogy ennyi pénzt elköltenék, inkább a munkatapasztalatra szeretnék koncentrálni” – mondta a 18 éves diák.

A lányt mindenki megpróbálta meggyőzni arról, hogy nem kap jó állást diploma nélkül, de ő hajthatatlan. „Miközben titkárnőként kávét főzök az irodában, megismerhetem a vállalatok működését, és ha elég jó a kávé, barátokat is szerezhetek, akik segíthetnek az előrelépésben. Szerintem ez ér annyit, mint ötösre vizsgázni állatpszichológiából az egyetemen. Persze nem szeretném megbántani az állatorvosokat” – mondta Katya, aki nem akar milliókat kidobni az ablakon "csak azért, hogy a három végigbulizott év után legyen egy bizonytalan értékű" diplomája.

Katyához hasonlóan egyre több brit diák dönt úgy, hogy a növekvő tandíjak miatt nem tanul tovább: ahelyett, hogy pénzt, időt és energiát fektetne a tanulásba, a gyakorlatban szerzi meg a szükséges ismereteket. Diplomaadó és tandíj: mi vár az egyetemistákra itthon? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.