Katya Edward egyike azoknak a brit diákoknak, akik úgy döntöttek, a tandíj miatt inkább a munkát választják az egyetem...
Katya Edward egyike azoknak a brit diákoknak, akik úgy döntöttek, a tandíj miatt inkább a munkát választják az egyetem helyett – írja a The Telegraph. Nagy-Britanniában jövő szeptembertől háromszorosára emelik a tandíj felső határát – a diákok 2010 ősze óta tiltakoznak ez ellen, a tüntetéssorozatról itt olvashatsz.
„Kiskorom óta egyetemre készültem, ezért mindenkit megdöbbentett, mikor bejelentettem, hogy az érettségi után nem tanulok tovább” – meséli Katya, aki kiszámolta, hogy összesen 27 ezer fontba, vagyis több mint 8 és félmillió forintba kerülnének egyetemi tanulmányai. „Ahelyett, hogy ennyi pénzt elköltenék, inkább a munkatapasztalatra szeretnék koncentrálni” – mondta a 18 éves diák.
A lányt mindenki megpróbálta meggyőzni arról, hogy nem kap jó állást diploma nélkül, de ő hajthatatlan. „Miközben titkárnőként kávét főzök az irodában, megismerhetem a vállalatok működését, és ha elég jó a kávé, barátokat is szerezhetek, akik segíthetnek az előrelépésben. Szerintem ez ér annyit, mint ötösre vizsgázni állatpszichológiából az egyetemen. Persze nem szeretném megbántani az állatorvosokat” – mondta Katya, aki nem akar milliókat kidobni az ablakon "csak azért, hogy a három végigbulizott év után legyen egy bizonytalan értékű" diplomája.
Katyához hasonlóan egyre több brit diák dönt úgy, hogy a növekvő tandíjak miatt nem tanul tovább: ahelyett, hogy pénzt, időt és energiát fektetne a tanulásba, a gyakorlatban szerzi meg a szükséges ismereteket. Diplomaadó és tandíj: mi vár az egyetemistákra itthon? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
