Szerda este nyilvánosságra hozták a brit Times Higher Education 2013/2014-es felsőoktatási világrangsorát, amelyet ismét a California Institute of Technology vezet. Nagy volt a harc a dobogós helyekért, de melyik egyetem volt az erősebb? Galéria.
1. California Institute of Technology
A kaliforniai - 2200 hallgatójával a kisebb magánintézmények közé tartozó - egyetem harmadik éve vezeti a Times Higher Education rangsorát, megelőzve a Harvardot és az Oxfordot. A CalTechnek harminckét volt hallgatója és oktatója szerzett Nobel-díjat, ez pedig jó néhány világrangsorban a tíz legjobb közé juttatta az intézményt. A 2013/2014-es felsőoktatási világrangsorról szóló cikkünket itt olvashatjátok el.
2. Harvard
A Harvard az idei listán a második helyet szerezte meg, holtversenyben az Oxforddal. Éveken át vezette a THE-rangsorát, tavaly azonban egészen a negyedik helyig csúszott vissza. 1974 óta tizenkilenc Nobel-díjas és tizenöt Pulitzer-díjas oktató dolgozott az egyetemen.
2. Oxford
A szintén második helyre sorolt Oxford jócskán megelőzte riválisát, a Cambridge Egyetemet, amely a 2013/2014-es THE-rangsorban már csak a hetedik helyet tudta megszerezni. A dobogós helyet persze nem adják ingyen: egy felmérés szerint az oxfordi (és a cambridge-i) egyetemisták ötven százalékkal több időt töltenek tanulással hetente, mint a többi brit elitegyetem diákjai.
4. Stanford
A Stanfordot - ritkán emlegetett teljes nevén: Leland Stanford Junior Universityt - a negyedik helyre sorolták a Times Higher Education szakemberei. Jelenleg tizenkilenc Nobel-díjas kutató dolgozik az egyetemen.
5. Massachusetts Institute of Technology
Az egyik legismertebb felsőoktatási rangsort jegyző cég, a brit Quacquarelli Symonds szerint az MIT a világ legjobb egyeteme, összesen hetvenhat volt és jelenlegi oktatója kapott Nobel-díjat. A műszaki egyetem campusa egyébként Boston Cambridge nevű elővárosában van, ugyanott, ahol a Harvard.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
