Megjelent a Times Higher Education (THE) 2014-es felsőoktatási rangsora, amelyet akadémikusok, professzorok véleménye...
Megjelent a Times Higher Education (THE) 2014-es felsőoktatási rangsora, amelyet akadémikusok, professzorok véleménye alapján állítottak össze. "Ez egyfajta közvélemény-kutatás, amellyel arra a kérdésre próbáltunk választ adni, hogy melyek a világ legelismertebb felsőoktatási intézményei" - hívták fel a figyelmet a lista készítői.
Ahogy 2013-ban, úgy az idén is a Harvard végzett az élen, a második helyen a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, a harmadik pedig a Stanford. A Cambridge egy helyet rontott tavalyi eredményéhez képest, akkor még dobogós helyet szerzett, az idén a negyedik a rangsorban. A top tíz közé jutott az Oxford, a Berkeley, a Princeton, a Yale, a California Institute of Technology és az UCLA is.
A Times Higher Education százas listáján majdnem minden második egyetem amerikai: az Egyesült Államokból negyvenhat, az Egyesült Királyságból tíz, Németországból pedig hat egyetem jutott a száz legjobb közé. Magyar felsőoktatási intézmény nincs a rangsorban.
| A többi THE-rangsor |
Októberben hozta nyilvánosságra a Times Higher Education a kutatók tudományos tevékenysége, az oktatási-tanulmányi teljesítmény, az innovációs eredmények és a nemzetközi vonzerő alapján összeállított világrangsort, amelynek az élén a California Institute of Technology, a Harvard és az Oxford áll. A rangsorról itt olvashattok. Erre a listára magyar egyetem nem került fel, a THE decemberben közzétett, kifejezetten a "feltörekvő országok" felsőoktatási intézményeit értékelő listáján azonban a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is szerepel. Erről a listáról itt találtok bővebb információt. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
