Megjelent a Times Higher Education (THE) 2014-es felsőoktatási rangsora, amelyet akadémikusok, professzorok véleménye...
Megjelent a Times Higher Education (THE) 2014-es felsőoktatási rangsora, amelyet akadémikusok, professzorok véleménye alapján állítottak össze. "Ez egyfajta közvélemény-kutatás, amellyel arra a kérdésre próbáltunk választ adni, hogy melyek a világ legelismertebb felsőoktatási intézményei" - hívták fel a figyelmet a lista készítői.
Ahogy 2013-ban, úgy az idén is a Harvard végzett az élen, a második helyen a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, a harmadik pedig a Stanford. A Cambridge egy helyet rontott tavalyi eredményéhez képest, akkor még dobogós helyet szerzett, az idén a negyedik a rangsorban. A top tíz közé jutott az Oxford, a Berkeley, a Princeton, a Yale, a California Institute of Technology és az UCLA is.
A Times Higher Education százas listáján majdnem minden második egyetem amerikai: az Egyesült Államokból negyvenhat, az Egyesült Királyságból tíz, Németországból pedig hat egyetem jutott a száz legjobb közé. Magyar felsőoktatási intézmény nincs a rangsorban.
| A többi THE-rangsor |
Októberben hozta nyilvánosságra a Times Higher Education a kutatók tudományos tevékenysége, az oktatási-tanulmányi teljesítmény, az innovációs eredmények és a nemzetközi vonzerő alapján összeállított világrangsort, amelynek az élén a California Institute of Technology, a Harvard és az Oxford áll. A rangsorról itt olvashattok. Erre a listára magyar egyetem nem került fel, a THE decemberben közzétett, kifejezetten a "feltörekvő országok" felsőoktatási intézményeit értékelő listáján azonban a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is szerepel. Erről a listáról itt találtok bővebb információt. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
