Tényleg nincs diplomája Fellegi utódjának

Az Országgyűlés gazdasági és informatikai, illetve önkormányzati és területfejlesztési bizottsága csütörtöki...

  • Eduline

Az Országgyűlés gazdasági és informatikai, illetve önkormányzati és területfejlesztési bizottsága csütörtöki, összevont ülésén támogatta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszteri kinevezését.

Túry Gergely

A szerdán megnevezett miniszterjelölt szakmai életútjáról csütörtökre az MTI is lehozott egy összefoglalót, igaz, annak egyes, fontosnak tűnő elemei hiányoznak. Eszerint Németh Lászlóné (lánykori nevén Serényi Zsuzsanna) 1953. július 16-án született Budapesten, majd 1976-ban a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központban külkereskedelmi szakmai végzettséget szerzett. Ennek nyomán megalapozottnak tűnnek azok a sajtóhírek, amelyek szerint Németh Lászlónénak nincs felsőfokú végzettsége. Németh Lászlóné szakmai tapasztalatairól a hvg.hu cikkében olvashatsz.

 

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.