Tényleg M. Tóth Géza lehet a színművészeti rektora

M.

  • MTI
MTI / Földi Imre

M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas animációs filmrendező, producer kinevezését javasolja a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorának Balog Zoltán miniszter - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának kommunikációs főosztálya csütörtökön az MTI-vel.

Az összegzés szerint a szeptember végén meghirdetett pályázaton M. Tóth Géza egyedül indult, kinevezését a szenátus egyhangúlag támogatta. "A miniszter a testület javaslatával megegyezően kezdeményezi a köztársasági elnöknél M. Tóth Géza rektori kinevezését" - közölte a tárca.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem jelenlegi rektora, Ascher Tamás mandátuma 2015 augusztus végéig szólna, de mivel betölti 65. életévét, megbízatása március 3-án lejár. A nemzetközi hírű, Kossuth-díjas rendező 2006 óta vezeti az egyetemet, jelenleg a második ciklusát tölti.

M. Tóth Géza animációs rendező, producer, a KEDD Animációs Stúdió alapítója és vezetője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. 1970-ben Veszprémben született, orvos-gyógyszerész családban. 

A Magyar Iparművészeti Egyetem tanárképző tanszékének animációs szakán Jankovics Marcell osztályában végzett 1992-ben. 1993-tól tanít az intézményben, amely ma a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nevet viseli. 1994-től 1998-ig a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében is oktatott.

Vendégtanárként Londonban (Royal College of Art), Tallinban (Észtország), Ahmedabadban (India) és a Baden-Württembergi (Németország) Filmakadémián dolgozott. Több animációs televíziós szignált, reklámot és főcímet készített. 

Első nagy sikerét az Ikarosz című animációs filmmel érte el, amely 1997-ben bekerült a berlini filmfesztivál versenyprogramjába. Legnagyobb sikerét a 2005-ben készült Maestróval érte el, amelyet az Amerikai Filmakadémia jelölt a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjára 2007-ben.

Animációs filmjei között van a Patkányfogó (1992), a Falrajárók (1994), az Ikarosz (1996), A csodálatos mandarin (2005), a Maestro (2005), az Ergo (2008) és a Mama (2009), emellett televíziós animációs sorozatokat (például VIVA csatornaazonosítók, Modern Képmesék, Bogyó és Babóca) is készített.

Alkotásai több mint 200 nemzetközi filmfesztiválon szerepeltek sikerrel és mintegy 100 díjat nyertek. Több médiapedagógiai és -elméleti tárgyú szakcikk, könyv, könyvfejezet szerzője és szerkesztője. 2008-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.