Újabb adatok láttak napvilágot a „mamahotel” lakóiról az Egyesült Államokban: a Pew Research Center legfrissebb...
Újabb adatok láttak napvilágot a „mamahotel” lakóiról az Egyesült Államokban: a Pew Research Center legfrissebb, márciusban nyilvánosságra hozott felmérése szerint a 18-34 évesek 39 százaléka él még mindig együtt a szüleivel – számolt be a Good című lap.
Sokak szerint az „elveszett generáció” tagjai élősködnek családjukon, lusták, semmirekellőek, és soha nem fognak a saját lábukra állni. A legújabb kutatások azonban kifejezetten szerencsésnek tartják a bumeránggyerekeket.
A Melbourne Institute legfrissebb jelentése szerint többnyire a tehetősebb családok gyerekei maradnak sokáig a „mamahotel” lakói, míg a korlátozottabb anyagi viszonyok között élők hamarabb elköltöznek otthonról, és megpróbálnak önálló életet kezdeni.
A Pew Research Center kutatása szerint a 25-34 évesek több mint háromnegyede jól érzi magát otthon, elégedett az életszínvonalával, és optimista a pénzügyeit illetően. Többségük különösebb külső motiváció nélkül nem is tervezi, hogy elköltözik a szülői házból. Mikor pedig így dönt, a szülőktől kapott pénzre támaszkodva, az általuk vásárolt lakásban kezd új életet, míg egytizedük jól fizető munkahelyet is a családtagok kapcsolatainak felhasználásával kap.
A Good című lap cikke szerint ezért nem kell azon aggódni, hogy a bumeránggyerekek tönkreteszik a gazdaságot és az ingatlanpiacot: bár később repülnek ki a családi fészekből, egyből biztos egzisztenciával indítanak. „A társadalomnak inkább a kevésbé tehetős huszon- és harmincasok problémáira kellene koncentrálnia, hiszen ők azok, akiket a válság negatív hatásai leginkább érintenek” – írja a lap. A bumeránggyerekekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
