Védelmébe vette az egyelőre előkészítés alatt álló európai rangsort az Európai Bizottság felsőoktatásért felelős...
Védelmébe vette az egyelőre előkészítés alatt álló európai rangsort az Európai Bizottság felsőoktatásért felelős tisztviselője. Jordi Curell Brüsszelben elmondta, hogy az U-Multirank nevű módszer alapján felállított uniós lista még meg sem jelent, máris sokan – köztük magas beosztású egyetemi vezetők – indítottak támadást ellene, írja a University World News.
„Az egyetemeknek és főiskoláknak szükségük van arra, hogy lássák, hol helyezkednek el a versenytársaikhoz képest, csak így javíthatnak a módszereiken” – mondta Jordi Curell, akik szerint az intézmények attól félnek, ha rossz helyen szerepelnek a listán, veszítenek népszerűségükből.
Az EB Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának felsőoktatásért felelős igazgatója szerint amennyiben az unió a felsőoktatástól vár segítséget, hogy kilábaljon a pénzügyi és gazdasági válságból, tisztában kell lennie az egyetemek és főiskolák teljesítményével és az oktatás minőségével.
„Az alaposan átgondolt szempontok szerint felállított rangsor az egyetlen eszköz arra, hogy összehasonlítsuk a felsőoktatási intézményeket mind nemzeti, mind európai és globális szinten” – hangoztatta Jordi Curell.
Mi is az az U-Multirank?
Az Európai Unió 2009-ben kezdte el a többdimenziós egyetemi rangsor kidolgozását. A U-Multirank célja, hogy a felsőoktatás területét felhasználóbarát módon, több dimenzió és szint mentén rangsorolja.
Az Európai Egyetemi Szövetség nemrég közzétett tanulmánya szerint ugyanis a jelenleg „divatos” rangsorok – mint például a Times listája és a sanghaji rangsor – csak a világ legjobb 200-500 egyeteme között állítanak fel sorrendet, és szinte teljesen figyelmen kívül hagyják a többi intézményt.
Ráadásul a listák összeállításakor többnyire csak igen kevés szempontot vesznek figyelembe az akadémikusok: inkább az egyetemek kutatási teljesítményét értékelik a tanítás színvonala helyett. Az U-Multirank módszere alapján készülő rangsor a tervek szerint az összes intézményt osztályozza majd – egy sokkal összetettebb szempontrendszer alapján.
Hogy az európai lista mikor készül el, azt egyelőre senki nem tudja. Korábban 2011 végére ígérték, ám most úgy néz ki, legkorábban 2013 elején hozzák nyilvánosságra a friss rangsort. A Times Higher Education legújabb, 2012-es listájáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
