Védelmébe vette az egyelőre előkészítés alatt álló európai rangsort az Európai Bizottság felsőoktatásért felelős...
Védelmébe vette az egyelőre előkészítés alatt álló európai rangsort az Európai Bizottság felsőoktatásért felelős tisztviselője. Jordi Curell Brüsszelben elmondta, hogy az U-Multirank nevű módszer alapján felállított uniós lista még meg sem jelent, máris sokan – köztük magas beosztású egyetemi vezetők – indítottak támadást ellene, írja a University World News.
„Az egyetemeknek és főiskoláknak szükségük van arra, hogy lássák, hol helyezkednek el a versenytársaikhoz képest, csak így javíthatnak a módszereiken” – mondta Jordi Curell, akik szerint az intézmények attól félnek, ha rossz helyen szerepelnek a listán, veszítenek népszerűségükből.
Az EB Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának felsőoktatásért felelős igazgatója szerint amennyiben az unió a felsőoktatástól vár segítséget, hogy kilábaljon a pénzügyi és gazdasági válságból, tisztában kell lennie az egyetemek és főiskolák teljesítményével és az oktatás minőségével.
„Az alaposan átgondolt szempontok szerint felállított rangsor az egyetlen eszköz arra, hogy összehasonlítsuk a felsőoktatási intézményeket mind nemzeti, mind európai és globális szinten” – hangoztatta Jordi Curell.
Mi is az az U-Multirank?
Az Európai Unió 2009-ben kezdte el a többdimenziós egyetemi rangsor kidolgozását. A U-Multirank célja, hogy a felsőoktatás területét felhasználóbarát módon, több dimenzió és szint mentén rangsorolja.
Az Európai Egyetemi Szövetség nemrég közzétett tanulmánya szerint ugyanis a jelenleg „divatos” rangsorok – mint például a Times listája és a sanghaji rangsor – csak a világ legjobb 200-500 egyeteme között állítanak fel sorrendet, és szinte teljesen figyelmen kívül hagyják a többi intézményt.
Ráadásul a listák összeállításakor többnyire csak igen kevés szempontot vesznek figyelembe az akadémikusok: inkább az egyetemek kutatási teljesítményét értékelik a tanítás színvonala helyett. Az U-Multirank módszere alapján készülő rangsor a tervek szerint az összes intézményt osztályozza majd – egy sokkal összetettebb szempontrendszer alapján.
Hogy az európai lista mikor készül el, azt egyelőre senki nem tudja. Korábban 2011 végére ígérték, ám most úgy néz ki, legkorábban 2013 elején hozzák nyilvánosságra a friss rangsort. A Times Higher Education legújabb, 2012-es listájáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
