Mi a különbség a kötelező és a kötelezően választható tárgyak között? Mi az a passziváltatás? Egyetemi kisokosunk második része.
Óralátogatás
A legtöbb egyetemen nem kötelező bejárni az előadásokra, de a szemináriumokon vagy a gyakorlatokon legfeljebb három hiányzást engedélyeznek. A részleteket minden intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában találjátok. Neptun, tárgyfelvétel, kreditek - egyetemi kisokosunk első részét itt olvashatjátok.
Megtörténhet, hogy egy tanár nem veszi figyelembe a tanulmányi szabályzatot, és elvárja, hogy látogassátok az előadását - ilyenkor általában "pozitív jelenléti ívet" használnak, ami alapján az órát látogató hallgatóknak plusz pontokat adnak év végén, de előfordulhat, hogy a hiányzásaitok miatt nem engednek vizsgázni.
Ebben az esetben ne hagyjátok magatokat, legyetek tisztában a jogaitokkal és kötelezettségeitekkel. Ha konfliktusba keveredtek egy tanárral, akkor a felelős intézetet vagy tanszéket is megkereshetitek, de sok helyen a hallgatói önkormányzat (HÖK) is segíthet.
Hallgatói önkormányzat (HÖK), tanulmányi osztály (TO)
A hallgatói önkormányzat elsődleges célja a hallgatók érdekképviselete. A szervezet egy több szintből álló rendszer: a szakos hallgatói érdekképviselők alkotják az intézeti képviseletet, az egész HÖK-öt pedig az elnök és csapata vezeti. Szakos képviselőnek, de akár elnöknek is bárki jelentkezhet, akár már az első félévben - előbbieket a diákok, utóbbit a képviselőkből álló küldött- vagy közgyűlés választja.
A tanulmányi osztályon adhattok le kérvényeket, több intézményben itt kapjátok meg a diákigazolványotok érvényesítő matricáját, de bármilyen kérdéssel nyugodtan fordulhattok hozzájuk.
Szoctám, tanulmányi ösztöndíj
Az egyetem, főiskola alatt többféle ösztöndíjra pályázhattok. Tanulmányi ösztöndíjat a második félévtől kaphattok a tanulmányi eredményetek alapján, szociális támogatást viszont már az első félévben is igényelhettek. Ezekre csak az állami ösztöndíjas hallgatók jogosultak.
Az összes, elsőévesként is igénybe vehető ösztöndíjat itt találjátok, az önköltséges hallgatók által is megpályázható támogatásokról pedig itt olvashattok.
Passzív félév
A passzív félév (más néven halasztás vagy szüneteltetés) azt jelenti, hogy nincs aktív hallgatói jogviszonyotok, tehát nincsenek óráitok és vizsgáitok, de még nem estek ki az egyetemről, főiskoláról. A passzív félévben nem jár a diákigazolvány, és egy huzamban csak két félévet halaszthattok - ha egymás után már a harmadik félévre sem jelentkeztek be, az intézmény megszünteti a jogviszonyotokat.
A legtöbb egyetemen, főiskolán az első félévben még nem halaszthattok, de vannak kivételek: nézzétek meg az adott intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatát.
Mivel a passzív félévben nem tanultok, így természetesen tandíj sincs. Ez állami ösztöndíjas helyekre is érvényes, tehát a hallgatói szerződés szerint a passzív féléveket nem kell majd később "ledolgoznotok". Azt a követelményt azonban, amely szerint a képzési idő másfélszerese alatt kell megszereznetek a diplomát, akkor is be kell tartanotok, ha közben passziváltattok. Ilyen hallgatói nyilatkozatot kell aláírniuk az idén felvételizőknek.
Erasmus
Az egyetemek és főiskolák több csereprogramot is szerveznek, ezek közül a legnépszerűbb az Erasmus, amelynek tavaly januárban indult el a megújult változata, az Erasmus+. Erasmusszal fél évig tanulhattok a partnerországok egyetemein, az ott felvett órákért ugyanúgy jár kredit (bár általában nem a tanulásról, hanem a tapasztalatszerzésről és a kapcsolatokról szól ez a félév). Tandíjat nem kell fizetnetek, és ösztöndíjat is kaptok, amelynek összege az adott ország árszínvonalától függ - számítsatok rá, hogy ezt más forrásokból is ki kell egészítenetek.
Ezen kívül gyakornoki programokon is részt vehettek, de az oktatók számára is szerveznek külföldi továbbképzéseket. Az erasmusos lehetőségekről az egyetemek, főiskolák is tartanak eligazítást, de a Tempus Közalapítvány honlapján is találhattok további részleteket. Minden tudnivaló az Erasmusról, lépésről lépésre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
