Ez a megoldás a tandíjproblémákra?

Úgy tűnik, OECD-elemzők megtalálták a tandíjak és pénzügyi támogatás azon kombinációját, ami a legkedvezőbbnek tűnik...

  • Eduline
Stiller Ákos

Úgy tűnik, OECD-elemzők megtalálták a tandíjak és pénzügyi támogatás azon kombinációját, ami a legkedvezőbbnek tűnik mind az egyetemek, mind a diákok számára. Számos adat részletes elemzése után arra a következtetésre jutottak, hogy a tandíjak csak akkor hozzák meg a várt eredményt, ha az intézményekkel nem szalad el a ló – vagyis reális, megfizethető összegeket kérnek a diákoktól.

Azt is javasolják a szakemberek, hogy az egyetemek és főiskolák rászorultsági alapon biztosítsanak ösztöndíjat a hallgatóknak, hogy fedezni tudják a költségeiket. Emellett a felvett diákhitelt sem meghatározott összegenként, hanem a jövedelmük függvényében törleszthessék a végzett diákok – számolt be a University World News.

A témával foglalkozó legújabb OECD-jelentés szerzője, Jean-Daniel Larock úgy látja, hogy azokban az országokban, ahol erős és színvonalas a felsőoktatás, jól kidolgozott ösztöndíjrendszerrel segítik a hallgatókat. „Négy ország különösen fejlett rendszerrel rendelkezik: Ausztráliában, Új-Zélandon, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban nagyon magasak a tandíjak, mégis átlag feletti a felvételizők száma” – mondta Jean-Daniel Larock.

Az elemzők szerint a megfelelő támogatási rendszerek kidolgozásával nemcsak több diáknak nyílik lehetősége a továbbtanulásra, hanem jobb eredményeket is érnek el a hallgatók. Mennyiből él a magyar egyetemista? Összefoglalónkat itt olvashatod.  

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.