Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Stiller Ákos
Úgy tűnik, OECD-elemzők megtalálták a tandíjak és pénzügyi támogatás azon kombinációját, ami a legkedvezőbbnek tűnik mind az egyetemek, mind a diákok számára. Számos adat részletes elemzése után arra a következtetésre jutottak, hogy a tandíjak csak akkor hozzák meg a várt eredményt, ha az intézményekkel nem szalad el a ló – vagyis reális, megfizethető összegeket kérnek a diákoktól.
Azt is javasolják a szakemberek, hogy az egyetemek és főiskolák rászorultsági alapon biztosítsanak ösztöndíjat a hallgatóknak, hogy fedezni tudják a költségeiket. Emellett a felvett diákhitelt sem meghatározott összegenként, hanem a jövedelmük függvényében törleszthessék a végzett diákok – számolt be a University World News.
A témával foglalkozó legújabb OECD-jelentés szerzője, Jean-Daniel Larock úgy látja, hogy azokban az országokban, ahol erős és színvonalas a felsőoktatás, jól kidolgozott ösztöndíjrendszerrel segítik a hallgatókat. „Négy ország különösen fejlett rendszerrel rendelkezik: Ausztráliában, Új-Zélandon, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban nagyon magasak a tandíjak, mégis átlag feletti a felvételizők száma” – mondta Jean-Daniel Larock.
Az elemzők szerint a megfelelő támogatási rendszerek kidolgozásával nemcsak több diáknak nyílik lehetősége a továbbtanulásra, hanem jobb eredményeket is érnek el a hallgatók. Mennyiből él a magyar egyetemista? Összefoglalónkat itt olvashatod.
