Az MSZP szerint a köz- és a felsőoktatás is a hibás kormányzati gazdaságpolitika áldozatává válik: az egyetemi és...
Az MSZP szerint a köz- és a felsőoktatás is a hibás kormányzati gazdaságpolitika áldozatává válik: az egyetemi és főiskolai hallgatók száma csökkenni fog, míg a köznevelési törvény tervezetéből pedagógusok ezreinek elbocsátása következik.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány oktatáspolitikáját fiskális szempontok határozzák meg. Kitért arra, félő, hogy a kormány - mivel a gazdasági növekedés a vártnál alacsonyabb lesz, sőt recesszió lehet - a Széll Kálmán-tervben megfogalmazottnál is nagyobb forráskivonást hajt végre az oktatási rendszerből, noha a dokumentum egyébként is az állami finanszírozású hallgatói helyek felére csökkentését és a költségtérítések összegének megduplázódását vetíti előre.
Szavai szerint ezekkel a változásokkal a felsőoktatás csak a szűk elithez tartozók számára lesz elérhető, ami fiatalok elvándorlásához vezet, és csökkenti a gazdasági növekedés esélyét. Így érthető, hogy csütörtök délután a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának demonstrációján várhatóan fiatalok ezrei nyilvánítják majd ki, hogy "nem tetszik a rendszer" - tette hozzá.
A szocialista politikus kitért arra is, hogy az fn24.hu hírportálon csütörtökön ismertetett háttérszámítás szerint a tankötelezettség alsó korhatárának leszállítása 2015-ig 73 milliárd forintos megtakarítást hoz, de emiatt fiatalok ezrei maradnak képzettség nélkül és szakmai tudás nélkül.
A hírportál információi szerint a kormányzati koncepció több mint hatszáz iskola bezárásával és nyolcezer pedagógus elbocsátásával számol a következő években, miközben az iskolák államosítása 136 milliárd forintba kerül, a pedagógus-életpályamodell pedig a bevezetés évében 61, 2014-ben 91, míg 2015-ben 229,5 milliárd költségvetési pluszforrást igényelne. A szocialisták szerint ennek fedezete azonban hiányzik.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
