A menekülthullámot is indító polgárháború során az Iszlám Állam használta bázisnak az egyetemet, kiűzésük után már a hallgatók vennék birtokba.
A Bengázi Egyetem a 2011-es Iszlám Tavaszt követően 2014-ig igyekezett folyamatosan működni, ám a környéket, valamint az egyetemet is ellenőrzése alá vonta az Iszlám Állam 2014-ben. A tanítást felfüggesztették, így számos hallgatónak várnia kellett arra, hogy méltón befejezhessék tanulmányaikat.
Az elmúlt egy évben kiűzték a szélsőségeseket, akik az egyetem épületét használták egyik bázisukként, ennek következtében komoly harcok folytak az egyetemnél. Nem sok maradt épen.
Szerencsére a környék biztonságosabbá vált, így az egyetem is újrakezdte működését, lehetőséget adva végzőseiknek, hogy lediplomázzanak. Október 15-én erre végül lehetőségük adódott, amit az egyetem szétlőtt központi épületénél ünnepeltek meg - írja a BBC. Azt szeretnék üzenni a világnak, hogy a pusztítást követően is visszatér az élet Bengáziba.
A szomszédban már a fegyverhasználat a legfontosabb tantárgy
A gyűlöletre és a halálra készítik fel a diákjaikat a kelet-ukrajnai harcokban ragadt iskolák. Ez persze így kissé túlzó, ám egy riport kitűnően megmutatja, hogyan csinál a háborúskodás zombikat az emberekből, és hogyan mondanak le tanárok arról, hogy az életre készítsék fel a diákokat. Egy iskola, ahol a kicsik ideológiát tanulnak, a nagyok pedig ölni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
