A menekülthullámot is indító polgárháború során az Iszlám Állam használta bázisnak az egyetemet, kiűzésük után már a hallgatók vennék birtokba.
A Bengázi Egyetem a 2011-es Iszlám Tavaszt követően 2014-ig igyekezett folyamatosan működni, ám a környéket, valamint az egyetemet is ellenőrzése alá vonta az Iszlám Állam 2014-ben. A tanítást felfüggesztették, így számos hallgatónak várnia kellett arra, hogy méltón befejezhessék tanulmányaikat.
Az elmúlt egy évben kiűzték a szélsőségeseket, akik az egyetem épületét használták egyik bázisukként, ennek következtében komoly harcok folytak az egyetemnél. Nem sok maradt épen.
Szerencsére a környék biztonságosabbá vált, így az egyetem is újrakezdte működését, lehetőséget adva végzőseiknek, hogy lediplomázzanak. Október 15-én erre végül lehetőségük adódott, amit az egyetem szétlőtt központi épületénél ünnepeltek meg - írja a BBC. Azt szeretnék üzenni a világnak, hogy a pusztítást követően is visszatér az élet Bengáziba.
A gyűlöletre és a halálra készítik fel a diákjaikat a kelet-ukrajnai harcokban ragadt iskolák. Ez persze így kissé túlzó, ám egy riport kitűnően megmutatja, hogyan csinál a háborúskodás zombikat az emberekből, és hogyan mondanak le tanárok arról, hogy az életre készítsék fel a diákokat. Egy iskola, ahol a kicsik ideológiát tanulnak, a nagyok pedig ölni. De mi lesz velük, ha véget ér a háború?
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
