422 ezer dollárba, vagyis 97 millió forintba kerül majd 2030-ban egy képzés az amerikai egyetemeken.
422 ezer dollárba, vagyis 97 millió forintba kerül majd 2030-ban egy képzés az amerikai egyetemeken. A The Daily a csillagászati összeg kiszámításakor az elmúlt harminc év tandíjemeléseit és az inflációt vette alapul.
Eddig évente átlagosan 3 százalékkal emelkedtek az egyetemi tanulmányok költségei mind a magán-, mind az állami intézményekben. A legdrágább egyetemeken 2030 körül már 232 ezer dollárt, azaz 53 millió forintot kellene fizetni egy négyéves képzésért – ehhez jön hozzá a kollégiumi díj és az ellátás, vagyis a szülők összesen százmillió forintos költséggel számolhatnak.
Az állami egyetemeken és főiskolákon valamivel jobb lesz a helyzet, ott fele ennyi pénzért is diplomát szerezhetnek a hallgatók. Nagy-Britanniában milliós ösztöndíjjal csábítanák egyetemre a drasztikusan növekvő tandíjaktól megrettent diákokat – összefoglalónkat itt olvashatod.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
