Egy hétre elfoglalnák a Kossuth teret a "tudomány és oktatás szabadságáért" tüntetők.
Ahogy már korábban írtunk róla, újabb felsőoktatási tüntetés tartanak szombat délután Budapesten, a szervezők többek között arra szólították fel a kormányt, írja alá a CEU-szerződést. A demonstrálók szombaton 14 órakor gyülekeznek majd a Fővám téren, majd az ELTE BTK, a CEU és az MTA érintésével a Kossuth térre vonulnak, ahol beszédek hangoznak el.
"A november 24-i, a tudomány és az oktatás szabadságáért rendezett tüntetés lezárásával továbbra is ott maradunk a Kossuth téren" - írják a szervezők az esemény Facebook-oldalán. Azt tervezik, hogy elfoglalják "a magyar politikai hatalom szívét", és egy hétig ott lesznek a Parlament előtt.
A tervek szerint nyitott előadásokat, zenei performanszokat és kulturális eseményeket tartanak majd.
Vegyük kezünkbe az ügyeinket - hallgatói fórumot szerveznek az ELTE BTK-n
A korábbi ELTE TÁTK-os fórum folytatásaként az ELTE Bölcsészettudományi Karán is hallgatói fórumot tartanak. Az ELTE BTK-n hallgatói fórumot hirdetnek reagálva a közelmúltban a felsőoktatást, az egyetemi polgárságot és az autonóm tudományosságot érintő kérdésekre. Az előzetes felvetéseket egy listában gyűjtik. Vegyük kezünkbe az ügyeinket, egyszerre vállalva a szolidaritást és reflektálva saját karunk helyzetére is - írják az esemény Facebook-oldalán.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
