Nagy változás jön 2017-től: újabb egyetem alakul át

Úgy tűnik, 2017-ben lezáródik a Nyugat-magyarországi Egyetem átalakulása: a négy soproni kar önálló intézményként, Soproni Egyetem néven folytatja az oktatást.

  • MTI
Wikipedia

Palkovics László oktatási államtitkár a Nyugat-magyarországi Egyetem tanévnyitóján kifejtette, a felsőoktatási struktúrát folyamatosan és rugalmasan a társadalmi és gazdasági igényekhez kell igazítani. Ezért alakították át az az ország képzési szerkezetét és az intézményi hálózatot.

Beszélt arról is, a Nyugat-magyarországi Egyetem kiemelt stratégiai célja, hogy magas színvonalú oktatási, kutatási, innovációs tevékenysége és társadalmi szerepvállalásai révén folyamatosan megújuló, mértékadó egyetemi tudásközpontként működjön.

Kitért arra, hogy 2017-től a négy soproni kar - a Benedek Elek Pedagógiai Kar, az Erdőmérnöki Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, valamint a Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar - önállóan, Soproni Egyetemként folytatja a tevékenységét, miután a szenátus elfogadta a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ kiválási szándékát. A Soproni Egyetemet a magyar kormány minden eszközzel támogatja - jelezte Palkovics László.

A Nyugat-magyarországi Egyetem karán mintegy ötezren kezdték meg a 2016/2017-es tanévet, közülük 1820 elsőéves hallgató.Szinte teljesen eltűntek a főiskolák Magyarországról - vajon mi lett velük?

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.