A tanári pályát még azt ezt választók is hátrébb rangsorolják más foglalkozásoknál, karrierlehetőség helyett a háziasszonyi motivációk vezérlik őket. A hallgatók szerint a pályaalkalmassági nem szűri ki azokat, akik nem lesznek megfelelőek a szakmára. Sokan már a diplomaszerzés előtt megbánják, hogy a tanári pályát választották.
A leendő tanárok szerint az általuk választott pálya nagy előnye az állásbiztonság és a családdal való összeegyeztethetőség, ugyanakkor megbecsültség, presztízs, fizetés, karrierlehetőség szempontjából a tanári munka jócskán elmarad más foglalkozásoktól, sőt materiális javak tekintetében még a diplomát nem igénylő állásokat is jobbnak látják a fiatalok, mint a tanárit – derült ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kutatásából.
| Még több infó |
Rossz hír a tanároknak: csak teljes portfólióért jár fizetésemelés |
Az adatokból kiderült az is, hogy bár a többség valóban elhivatott, sokan már a diplomaszerzés előtt megbánják, hogy tanárnak álltak - írta a Magyar Nemzet. A felmérés szerint a megkérdezett elsőéves hallgatók negyede már a tanulmányai megkezdésének évében sem volt biztos benne, hogy ha újra kezdhetné, akkor ismét ugyanerre a szakra felvételizne.
A megkérdezettek elmondták azt is, hogy a pályaalkalmassági vizsgával véleményük szerint nem lehet kiszűrni azokat, akik csak az alacsony pontszámok miatt választották a tanári szakot.
Szivák Judit, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója elmondta, hogy a pedagógusi pályára készülőket gyakran „háziasszonyi motivációk” jellemzik, vagyis inkább a munka családbarát jellege vonzó, mintsem a szakmai kihívás.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
