Soha ennyien még nem jelentkeztek duális képzésre

Jelentősen megnövekedett az érdeklődés a duális képzések iránt, szeptembertől 825-1150 hallgató kezdheti meg tanulmányait ilyen jellegű képzésben a felsőoktatásban - olvasható a Magyar Hírlap szerdai számában.

  • MTI
euroskills

A napilap cikke szerint soha ennyi felsőoktatási intézmény nem jelezte eddig, hogy ennyire pártolná ezt az oktatási formát.

A lap az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kimutatására hivatkozva arról számol be, hogy több mint 350 külső együttműködő partnerrel, vagyis gazdálkodó egységgel kötöttek megállapodást a hazai oktatási intézmények.

Ezek harmada nagyvállalat, s mintegy hatvan százalékuk kis- és közepes vállalkozás.

A cikkben szereplő grafika szerint az intézmények által indított duális alapképzési szakok úgy oszlanak meg, hogy 38 százaléka műszaki, 30 százalék gazdaságtudomány, 22 százalék agrár, 10 százalék pedig az informatika területén van.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.