Semjén-ügy: ma kiderül, mi az ELTE-s vizsgálat eredménye

Lezárult a vizsgálat az ELTE társadalomtudományi karán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szociológiai...

  • MTI
Semjén Zsolt és Hoffmann Rózsa. Ma kiderül, mire jutott az ELTE
MTI Fotó: Kovács Attila

Lezárult a vizsgálat az ELTE társadalomtudományi karán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szociológiai szakdolgozata ügyében, a jelentés eredményét ma sajtótájékoztatón ismertetik. A Semjén-ügyről itt olvashatjátok a hvg.hu összes cikkét.

Tausz Katalin dékán november 29-én közleményében azt írta, "Semjén Zsolt szociológia szakdolgozatának más szerzők által publikált tanulmányokkal való részleges  azonosságára vonatkozó állítások láttak napvilágot a sajtóban, melyek az ELTE Társadalomtudományi Kart és intézményünk oktatóinak szakmai hitelességét is érintik". Ezen állítások valóságtartalmának tisztázására háromtagú bizottságot bízott meg - közölte, hozzátéve: a testület tagjai a kar magas szintű tudományos kvalifikációval rendelkező oktatói. 

Semjén Zsolt november 19-én tette közzé 1990-ben kelt doktori dolgozatát és az átminősítéséről szóló hivatalos okiratot, valamint az ELTE-re, 1992-ben készített szociológia szakdolgozatát a kormányzati portálon azzal összefüggésben, hogy a hvg.hu november 18-án Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül címmel közölt cikket, másnap pedig azt írta, hogy a KDNP-s politikus 1992-ben megvédett szociológusi diplomamunkája jelentős átfedést mutat az egy évvel korábban doktori fokozattal jutalmazott teológiai értekezésével. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője politikai provokációnak minősítette a portál közlését.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem későbbi állásfoglalása szerint jogosan minősítették át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábbi tudományos fokozatát PhD-vé. Az ELTE szociológiai tanszékének vezetője korábban az MTI-nek azt mondta: nincs Semjén-féle plágiumügy.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.