Eddig nyolc ember, köztük politikusok doktori címe bánta egy német közösségi kezdeményezés munkáját.
Eddig nyolc ember, köztük politikusok doktori címe bánta egy német közösségi kezdeményezés munkáját. A plágiumvadászatra szakosodott oldalon ízekre szedik a gyanús dolgozatokat, sorról sorra bemutatják, mit honnan másolt a szerző. Volt olyan disszertáció, aminek 71 százaléka volt másolás, de egy esetben 21 százalék plágium is elég volt a cím visszavonásához - írja a hvg.hu. A Semjén Zsolt doktorijáról és szakdolgozatáról szóló cikkeket itt és itt olvashatjátok el.
Szinte iparszerűen vadászik a plágiumra egy német közösségi oldal, a VroniPlag Wiki: másfél év alatt 32 doktori disszertációról, egy habilitációs dolgozatról és egy tudományos módszertani kézikönyvről állapította meg, hogy a szerzők kisebb-nagyobb arányban más művekből másoltak, anélkül, hogy megfelelő módon hivatkoztak volna a forrásokra. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
