A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) bekérte a jegyzőkönyvet a Semmelweis Egyetem egy héttel ezelőtti szenátusi...
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) bekérte a jegyzőkönyvet a Semmelweis Egyetem egy héttel ezelőtti szenátusi üléséről, amelyen Schmitt Pál köztársasági elnök doktori címének visszavonásáról döntöttek – erősítette meg a tárca.
Kiemelték, hogy a minisztériumnak a jelenleg hatályos 2005. évi felsőoktatási törvény szerint joga volt bekérni a szenátusi jegyzőkönyvet; ebben nincs semmi rendkívüli. Arra a kérdésre, hogy a tárca álláspontja szerint jogszerűen járt-e el az egyetem szenátusa, azt írták: a Nefmi nem indított törvényességi felülvizsgálatot az egyetemi határozattal kapcsolatban, ezért jogi kérdésekben nem foglal állást.
Tulassay Tivadar, az egyetem rektora az intézmény szenátusának múlt csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szenátus 33 igen és 4 nem szavazattal döntött az államfő 1992-ben megszerzett úgynevezett kisdoktori címének visszavonásáról, mert az egykori értekezés nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak.
A rektor - aki 2003 óta vezeti a Semmelweis Egyetemet - vasárnap az intézmény honlapján jelentette be: lemond posztjáról. Indoklásként kifejtette: az elmúlt napok egyetemi testületi döntései vitathatatlanul az ő személyéhez kötődnek, s érezhetővé vált a személye iránti bizalomvesztés a felügyelő hatóságnál.
Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásában jelentette be lemondását. Ezt megelőzően viszont azt közölte, hogy fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület megvonta doktori címét. Az egyetem eljárását etikátlannak és jogszerűtlennek nevezve úgy vélte, oklevelét csak a bíróság vonhatta volna vissza.
Hétfőn Balázs Ervin, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke azt közölte, jogszerűen járt el a Semmelweis Egyetem, kedden pedig az egyetem 117 professzora kinyilvánította: kiáll a szenátus döntése mellett.
Szerdán a 127 tagtársaságot tömörítő Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) azt közölte: meggyőződésük, hogy az egyetemi testületek és a rektor tettei "jogosak és szükségesek voltak a magyar tudományosság hitelességének és a Semmelweis Egyetem hírnevének a megőrzéséhez és megvédelmezéséhez".
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
