Álltóalag Schmitt Pál neve is felmerült a Testnevelési Egyetem rektoraként, de a volt államfő titkárságvezetője tagadta, hogy Schmitt ilyen pozícióra pályázik - írja a Blikk.
"Schmitt Pál továbbra is a nemzetközi sportdiplomáciában dolgozna" – mondta a lapnak Ember Andrea titkárságvezető, aki szerint semmilyen tisztség esetében sem merült fel a volt államfő neve. A Népszabadság viszont hétfőn azt írta, Schmitt lemondása óta szó van a volt elnök rehabilitálásáról „miniszterelnöki szinten”.
Schmitt Pál jelenleg Kínában tartózkodik az ifjúsági olimpián a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként. A politikus 2012 áprilisában mondott le, miután a hvg.hu megírta, hogy az államfő doktori értekezésének nagy része szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával - a Semmelweis Egyetem meg is fosztotta doktori címétől.
A Testnevelési Egyetem rektori posztjára Mocsai Lajos, a magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya biztosan pályázik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
