Ezt nem köszönik meg a pályakezdők a külföldi diplomásoknak

Komoly konkurenciát jelentenek a brit pályakezdőknek a külföldről érkező, képzettebb és tapasztaltabb munkavállalók...

  • Eduline

Komoly konkurenciát jelentenek a brit pályakezdőknek a külföldről érkező, képzettebb és tapasztaltabb munkavállalók, akik nagyobb eséllyel szereznek meg jobb állásokat a szigetországban, mint a hazai pályakezdők. Legalábbis ennek a félelmének adott hangot a brit munkaügyi miniszter – számolt be a The Telegraph.

Chris Grayling szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy ma már egyenesen hátránynak számít a brit munkaerőpiacon, ha valaki brit. Diploma nélkül nagyon kevés az esély, hogy valaki jó állást találjon, de szerinte a főiskola vagy egyetem sem garancia a magas fizetésre és a biztos munkahelyre.

Mindezzel egybevág a különféle üzleti csoportok figyelmeztetése, amelyek szerint az oktatási rendszer nem készíti fel megfelelően a munka világára a brit diákokat. Így senki ne csodálkozzon, ha a talpraesett, jól képzett európai munkavállalókat szívesebben alkalmazzák a brit vállalatok, mint a hazai pályakezdőket – érvelnek.

A brit statisztikai hivatal adatai szerint az elmúlt évben 208 ezerrel csökkent a brit alkalmazottak száma az országban, míg egy év alatt 212 ezerrel nőtt a külföldi munkavállalók száma. Milyen diplomával számíthatsz a legmagasabb fizetésre külföldön? Összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.