Így kaphattok havi 120-240 ezer forint ösztöndíjat: még lehet pályázni

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkársága meghirdette a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj 2016/17-es tanév második félévére vonatkozó pályázatát.

  • Eduline
MTI / Koszticsák Szilárd

Az ösztöndíj célja havi anyagi támogatásként segíteni a sportolókat, hogy már aktív versenyzői éveik alatt felsőfokú végzettséget szerezhessenek.

A programra bárki jelentkezhet, aki 35 évnél fiatalabb, kiemelkedő nemzetközi sporteredményeket ért el vagy teljesítménye alapján erre esélyes, illetve felsőoktatási intézmény hallgatója vagy már felvételt nyert. A jelentkezőknek vállalniuk kell, hogy diplomát vagy szakképzettséget szereznek.

Az ösztöndíj összege a mindenkori felsőoktatási ösztöndíj összegén alapul. A 2016-17-es tanévben második félévében havi 120 000 és 240 000 forint között fog mozogni. A tanév első felére 207 jelentkezőből 135-en nyerték el.

Részetel és pályázás itt.

Felvételi pontszám kalkulátor 2017
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.