A Professzorok Batthyány Köre javaslatokat tett közzé hétfőn a felsőoktatás átalakításáról, támogatva egyebek mellett...
A Professzorok Batthyány Köre javaslatokat tett közzé hétfőn a felsőoktatás átalakításáról, támogatva egyebek mellett a hallgatói szerződést és a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának ellenőrzését és az emelt szintű érettségi kötelezővé tételét.
Közleményében a szervezet azt írta: "a kormány az utóbbi hónapokban végre felismerte, hogy további erőfeszítéseket kell tennie a felsőoktatás megjavítása érdekében", javaslataikat ennek kapcsán tették közzé.
A Professzorok Batthyány Köre szerint a felsőoktatás nem lehet képes rá, hogy fenntartsa önmagát. Ugyanakkor mivel pénzforrásainak nagy része az államtól származik, a szervezet jogosnak tartja a gazdálkodás állami ellenőrzését. Hozzátették: újra kell gondolni a felsőoktatás finanszírozását; a szervezet véleménye szerint meg kell különböztetni az egyetemi és a főiskolai képzést, eszerint az egyetemeken kiemelt szerepet kell kapnia a kutatási teljesítménynek.
A szervezet kiállt továbbá amellett, hogy a felsőoktatás helyenkénti szabad kapacitásait továbbképzésre, felsőfokú szakképzésre és megrendelt kutatásra kell fordítani. Véleményük szerint az európai és magyar tapasztalatok alapján újragondolandók a hallgatói képviselet törvényben lefektetett szabályai. A hallgatói szerződésről úgy fogalmaztak: elvárható, hogy a magyar adófizetők támogatásával diplomát szerzők tudásukat meghatározott ideig Magyarországon kamatoztassák.
Emellett a szervezet azt is javasolta, hogy egyetemi tanulmányokat csak emelt szintű érettségi vagy felvételi vizsga alapján lehessen megkezdeni. Hozzáfűzték: "a már bekövetkezett színvonalcsökkenés ellensúlyozására" a Professzorok Batthyány Köre támogatja az egyetemi tanári pozíció kétfokozatúvá tételét. Milyen szakokon kötelező 2013-ban az emelt szintű érettségi? A teljes listát itt nézhetitek meg.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
