Hogyan puskáznak az egyetemisták? A legnépszerűbb és legkockázatosabb módszerek

Úgy tűnik, a hallgatókat semmi sem riasztja el attól, hogy egymás dolgozatát másolják le a vizsgán, vagy az...

  • Eduline

Úgy tűnik, a hallgatókat semmi sem riasztja el attól, hogy egymás dolgozatát másolják le a vizsgán, vagy az internetről ollózzák össze a házi dolgozatkat; sőt Nagy-Britanniában egyre több csaló lepleződik le. Az elmúlt három évben 80 intézményben összesen 45 ezer hallgató bukott le – számolt be a The Telegraph a legfrissebb felmérés eredményéről.

A diákok változatos formáit választják a csalásoknak: sokan cetlikről, tankönyvből puskáznak, mások mobiltelefont csempésznek be a vizsgákra, de olyanok is akadnak, akik bérvizsgázókat bérelnek fel.

Szakértők szerint a csalás változatos formái miatt egyre nehezebb kiszűrni a trükköző hallgatókat, akik egy-egy alkalommal több száz fontot is kifizetnek a bérvizsgázóknak és a béríróknak.

Több egyetemi vezető úgy véli, hogy a válság az oka a növekvő számú csalásoknak: a pénzszűkébe került diákok minden lehetséges eszközt megragadnak, hogy minél jobban teljesítsenek az egyetemen – így magasabb ösztöndíjat kapnak, vagy nem kell évet ismételniük. Hogyan dolgoznak a bérvizsgázók? Összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.