Újabb intézkedéseket tett az önálló romániai magyar tannyelvű állami egyetem visszaállításáért küzdő Bolyai...
Újabb intézkedéseket tett az önálló romániai magyar tannyelvű állami egyetem visszaállításáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) abban a plagizálási ügyben, amelyben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetői érintettek.
Hantz Péter Bázelben kutató biofizikus, a BKB alelnöke hétfőn online sajtótájékoztatón közölte: a plagizálás teljes dokumentációját elküldte Bukarestbe az oktatási miniszternek és az illetékes szakhatóságnak. Azt is hozzátette, az elkövetkező napokban a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete ügyészségi feljelentést tesz az érintett oktatók ellen, és az Európai Parlament peticiós bizottságához is benyújtják az iratcsomót.
A BKB azzal vádolja az egyetem egyes vezetőit, hogy plágium révén próbálták növelni tudományos közleményeik listáját. Állítása szerint az egyetem rektora, Constantin Copotoiu, tudományos rektorhelyettese, Klara Brinzaniuc, valamint az általános orvosi kar dékánja, Leonard Azamfirei vezetésével olyan orvosi szakcikkeket írtak és közöltek az egyetem angol nyelvű szakfolyóiratában, az Acta Medica Marisiensisben, amelyek döntő része külföldi folyóiratokban megjelent munkák másolata. A BKB megkereste az eredeti cikkek holland és angol szerzőit, akik megerősítették a plágium tényét, és tiltakoztak a marosvásárhelyi gyakorlat ellen.
Hantz Péter elmondta, a szerzők őt kérték fel, hogy járjon el a román hatóságoknál a plagizálás ügyében, ők maguk pedig országaik tudományos akadémiáján keresztül próbálnak fellépni a marosvásárhelyi gyakorlat ellen.
Hantz Péter elmondta, azt reméli, fellépésüknek egyaránt lesznek jogi és erkölcsi következményei. A jogiak területén a szerzői jogok védelméről szóló törvényt idézte, mely alapján tetemes pénzbírság, de akár börtönbüntetés is kiróható a plágium elkövetőire. Annak a reményének is hangot adott, hogy a múlt héten beiktatott új román oktatásügyi miniszter eltávolítja a marosvásárhelyi egyetem vezetőségéből a plágiumváddal illetett vezetőket.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen február 22-én tartanak rektorválasztást. A tisztségre a plágiumváddal illetett Klara Brinzaniuc és Leonard Azamfirei is pályázik. Constantin Copotoiu jelenlegi rektort az egyetemi szenátus elnöki tisztségére jelölték. Az egyetem magyarul tanító tanárai és magyarul tanuló diákjai bojkottálták a választási folyamatot.
Távolmaradásukkal az ellen tiltakoztak, hogy a szenátus leszavazta az egyetem magyar tagozatának a létrehozását. A magyar tagozat ügyében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikai lépéseket is tett. A tagozat létrehozása volt az egyik feltétele annak, hogy részt vegyenek Mihai Razvan Ungureanu múlt héten beiktatott kormányában.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
