„Egyesületünk nem végzett sem csoportos, sem jutalékos toborzást”, „értetlenül állunk a vádak előtt” – olvasható a...
„Egyesületünk nem végzett sem csoportos, sem jutalékos toborzást”, „értetlenül állunk a vádak előtt” – olvasható a Dél-alföldi Hallgatói Mozgalom Egyesület csütörtöki közleményében. A HVG információi szerint piramisrendszerben akarta beépíteni a diákokat az egyesületbe Mechler Ákos, a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkari hallgatói önkormányzatának volt elnöke.
A HVG-hez eljuttatott hangfelvétel alapján a szegedi egyetemistáknak tíz százalékot kellett visszafizetniük a hallgatói önkormányzattól kapott munkáért járó fizetésből, plusz öt embert kellett maguk alá szervezni.
Az egyesület közleményében az áll: nem álltak és nem állnak gazdasági kapcsolatban az egyetem egyik egységével sem, tisztségviselőik nem kaptak juttatást munkájuk után. „Egyesületünk tagdíjból és kis összegű, magánszemélyektől kapott adományokból tartja fenn magát, erről mindig készpénz-befizetési bizonylatot, illetve bizonylat erejű elismervényt állítottunk ki, amit a befizető is hitelesít” – írják, hozzátéve: bevett, nem törvénybe ütköző gyakorlat, hogy a nagyobb egyesületek és szakszervezetek a tagok toborzását végzőknek jutalékot fizet.
A közlemény szerint az egyesület a HVG-nek eljuttatott hangfelvétel keletkezésének körülményeit nem ismeri. Hozzáteszik: két ügyben biztosítanak „háttértámogatást”: a helyi hallgatói önkormányzatok „oktatáspolitikai megnyilvánulásait" támogatják transzparensek készítésével, emellett a „Holocaust oral history” kutatásban végeznek terepmunkát.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
