„Egyesületünk nem végzett sem csoportos, sem jutalékos toborzást”, „értetlenül állunk a vádak előtt” – olvasható a...
„Egyesületünk nem végzett sem csoportos, sem jutalékos toborzást”, „értetlenül állunk a vádak előtt” – olvasható a Dél-alföldi Hallgatói Mozgalom Egyesület csütörtöki közleményében. A HVG információi szerint piramisrendszerben akarta beépíteni a diákokat az egyesületbe Mechler Ákos, a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkari hallgatói önkormányzatának volt elnöke.
A HVG-hez eljuttatott hangfelvétel alapján a szegedi egyetemistáknak tíz százalékot kellett visszafizetniük a hallgatói önkormányzattól kapott munkáért járó fizetésből, plusz öt embert kellett maguk alá szervezni.
Az egyesület közleményében az áll: nem álltak és nem állnak gazdasági kapcsolatban az egyetem egyik egységével sem, tisztségviselőik nem kaptak juttatást munkájuk után. „Egyesületünk tagdíjból és kis összegű, magánszemélyektől kapott adományokból tartja fenn magát, erről mindig készpénz-befizetési bizonylatot, illetve bizonylat erejű elismervényt állítottunk ki, amit a befizető is hitelesít” – írják, hozzátéve: bevett, nem törvénybe ütköző gyakorlat, hogy a nagyobb egyesületek és szakszervezetek a tagok toborzását végzőknek jutalékot fizet.
A közlemény szerint az egyesület a HVG-nek eljuttatott hangfelvétel keletkezésének körülményeit nem ismeri. Hozzáteszik: két ügyben biztosítanak „háttértámogatást”: a helyi hallgatói önkormányzatok „oktatáspolitikai megnyilvánulásait" támogatják transzparensek készítésével, emellett a „Holocaust oral history” kutatásban végeznek terepmunkát.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
