Az ideg- és elmeszakértői véleményeket adó orvosszakértői csoportok tagjainak meghallgatásával folytatódik csütörtökön...
Az ideg- és elmeszakértői véleményeket adó orvosszakértői csoportok tagjainak meghallgatásával folytatódik csütörtökön a 2009-es pécsi egyetemi lövöldözés vádlottjának pere a Baranya Megyei Bíróságon.
Hajdu István, a bíróság szóvivője azt mondta, a bíróság a tárgyalásra mindhárom, orvosszakértői véleményt adó csoportot beidézte, ezek a szakvéleményeiket fogják összevetni. Hozzátette: ha nem lesz olyan új bizonyítási indítvány, amelynek a bíróság helyt ad, aznap a perbeszédekre is sor kerülhet.
Az ügyészség Gere Ákost előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolja. A gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében pisztollyal megölte egyik csoporttársát, további három embert súlyosan megsebesített.
Az ügyben a védelem által felkért szakértők szerint Gere Ákos a tett elkövetésének idején súlyos, a nyomozóhatóság által felkért szakemberek szerint viszont csak enyhe fokban volt korlátozva cselekedetei súlyának felismerésében. Mivel a szakértői csoportok a vélemények kiegészítése után is ragaszkodtak - egymással ellentétes - álláspontjukhoz, a bíróság Kovács Attila vezette büntetőtanácsa egy harmadik szakértő kirendeléséről határozott.
Az újabb szakértői csoport a nyomozóhatóság által felkért szakemberekkel értett egyet. Azt állapította meg, hogy Gere Ákos nem skizofrén. Személyiségzavara van, tettét beszűkült tudatállapotban követte el, és enyhe fokban volt korlátozva cselekedetei súlyának felismerésében.
A legutóbbi, november 30-i tárgyaláson az ügyész a harmadik szakértői vélemény készítőinek a meghallgatását, a védő pedig a vélemény kiegészítését és az ügyben eljáró összes ideg-, illetve elmeszakértői csoport párhuzamos meghallgatását indítványozta, s ennek a bíróság helyt adott.
Papp Gábor, a vádlott védője az indítványát azzal indokolta, hogy a hatályos jogszabály szerint a szakértők feladata nem egy új szakvélemény adására, hanem kizárólag arra vonatkozhatott, melyek voltak a korábbi szakvélemények közötti eltérések, ellentmondások okai, s azok miként oldhatók fel. Érvelése szerint ezekre a harmadik szakértői vélemény nem adott választ.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
