Pécsi lövöldözés: három szakértői csoportot hallgat meg a bíróság

Az ideg- és elmeszakértői véleményeket adó orvosszakértői csoportok tagjainak meghallgatásával folytatódik csütörtökön...

Az ideg- és elmeszakértői véleményeket adó orvosszakértői csoportok tagjainak meghallgatásával folytatódik csütörtökön a 2009-es pécsi egyetemi lövöldözés vádlottjának pere a Baranya Megyei Bíróságon.

MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

Hajdu István, a bíróság szóvivője azt mondta, a bíróság a tárgyalásra mindhárom, orvosszakértői véleményt adó csoportot beidézte, ezek a szakvéleményeiket fogják összevetni. Hozzátette: ha nem lesz olyan új bizonyítási indítvány, amelynek a bíróság helyt ad, aznap a perbeszédekre is sor kerülhet.

Az ügyészség Gere Ákost előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolja. A gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében pisztollyal megölte egyik csoporttársát, további három embert súlyosan megsebesített.

Az ügyben a védelem által felkért szakértők szerint Gere Ákos a tett elkövetésének idején súlyos, a nyomozóhatóság által felkért szakemberek szerint viszont csak enyhe fokban volt korlátozva cselekedetei súlyának felismerésében. Mivel a szakértői csoportok a vélemények kiegészítése után is ragaszkodtak - egymással ellentétes - álláspontjukhoz, a bíróság Kovács Attila vezette büntetőtanácsa egy harmadik szakértő kirendeléséről határozott.

Az újabb szakértői csoport a nyomozóhatóság által felkért szakemberekkel értett egyet. Azt állapította meg, hogy Gere Ákos nem skizofrén. Személyiségzavara van, tettét beszűkült tudatállapotban követte el, és enyhe fokban volt korlátozva cselekedetei súlyának felismerésében.

A legutóbbi, november 30-i tárgyaláson az ügyész a harmadik szakértői vélemény készítőinek a meghallgatását, a védő pedig a vélemény kiegészítését és az ügyben eljáró összes ideg-, illetve elmeszakértői csoport párhuzamos meghallgatását indítványozta, s ennek a bíróság helyt adott.

Papp Gábor, a vádlott védője az indítványát azzal indokolta, hogy a hatályos jogszabály szerint a szakértők feladata nem egy új szakvélemény adására, hanem kizárólag arra vonatkozhatott, melyek voltak a korábbi szakvélemények közötti eltérések, ellentmondások okai, s azok miként oldhatók fel. Érvelése szerint ezekre a harmadik szakértői vélemény nem adott választ.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.