Diákok csoportjai lepik el esténként az indiai Bihar megye vasútállomásait.
Hogy ne zavarja őket az elhaladó vonatok zaja és a tömeg, a diákok a peron végén gyülekeznek, és egy nagy körben ülnek le. Egyikük kérdéseket tesz fel a tankönyvből, a többiek pedig válaszolnak.
„Tanulócsoportokban dolgozunk, így könnyebb felkészülni a vizsgákra” – meséli az egyik hallgató, aki minden nap hatvan kilométert utazik, hogy együtt tanulhasson csoporttársaival a peronon. Délután hatkor indul, és este tízig marad.
A diákok saját módszereket dolgoztak ki a felkészülésre: pénzt szednek be fénymásolásra, a várható vizsgakérdéseket pedig összegyűjtik, és megpróbálnak minél rövidebb idő alatt válaszolni rájuk. A közösség is kitűnő: a már végzett hallgatók is visszajárnak, és segítenek az a tanulásban. Skype-iskola működik egy eldugott indiai faluban – összefoglalónkat itt olvashatod.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
