Palkovics: senki nem akarja elvenni a gazdasági kart a BME-től

Senki nem akarja elvenni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemtől (BME) a gazdasági képzéseket, és nincs semmiféle ingatlanspekuláció a háttérben - mondta egy keddi háttérbeszélgetésen Palkovics László oktatási államtitkár.

  • eduline/mti
Mónus Márton

Az Index kedden írta meg: a Műegyetemtől az Eötvös Loránd Tudományegyetenhez kerülhet át a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar. A portál szerint ha nem is az egész kar, de egy nagyobb, "jövedelmezőbb" - jelentsen ez bármit - része mindenképp az ELTE-hez kerül.

Az Index műegyetemi forrásai elmondták, még csak egyeztetnek az átalakításról, de az ötlet ez Emberi Erőforrások Minisztériumától ered.

A cél az lehet, hogy az ELTE is kapjon gazdasági tanszékeket, melyek egyelőre még nincsenek az ország egyik legnagyobb egyetemén. A kar üzleti és gazdasági tanszékén kívül azonban több olyan is átkerülhet így, amelyek már léteznek az ELTE-n, így aligha lesz rájuk szükség.

Palkovics László oktatási államtitkár a hírre úgy reagált: a műszaki egyetemnek a finanszírozással sosem volt gondja. A BME-től a képzést pedig senki nem akarja elvenni - jelentette ki. Ilyen kérés hivatalosan nem érkezett a tárcához, de ha az adott kar kezdeményezi, akkor a kari tanácsoknak kell dönteniük első lépésként, és meg kell nézni azt is, hogy a két intézményre milyen hatással lenne a leválás, illetve a csatlakozás - közölte.

Alapvetően akkor sem a kar kerülne el, hanem a gazdálkodástudományi képzés - jelezte az oktatási államtitkár, cáfolva, hogy ingatlanspekulációról lenne szó.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.