A minden korábbinál jobb magyar-kínai kapcsolatok kedvező hatásai az oktatási, tudományos, kutatás-fejlesztési kooperációk terén is megmutatkoznak - hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki magyarországi egyetemalapításról is tárgyalt Kínában.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, Palkovics László a kínai Csungking Egyetem meghívására tartott előadást az intézményben.
A közlemény szerint egy kínai egyetem alapítása Magyarországon eszköze lehet az államközi felsőoktatási együttműködések további erősítésének. A miniszter ennek lehetőségeiről is egyeztetett a város és a vendéglátó intézmények vezetőivel.
Palkovics László Orbán Viktor miniszterelnök kíséretében utazott Kínába, hogy részt vegyen az első Kínai Nemzetközi Import Expón (CIIE).
A CEU-megállapodásról szó sincs, de egy kínai egyetem működésére már rábólintott a kormány
A keddi Magyar Közlönyben jelent meg egy miniszterelnöki határozat, amely a kínai Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról szóló megállapodásra ad felhatalmazását.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
