A tavaly decemberben elfogadott felsőoktatási stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle - mondta Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára, aki azt is elmondta, fontos, hogy a hallgatók olyan diplomát kapjanak, amely megfelel a munkaerőpiac elvárásainak.
Palkovics László szerint fontos, hogy a hallgatók olyan diplomát kapjanak, amely megfelel a munkaerőpiac elvárásainak. Ezt célozza a felsőoktatási stratégia is, amely egy keret, amit tartalommal kell megtölteni - fűzte hozzá.
Közölte, a hallgatókkal szemben támasztott követelmények nőttek az utóbbi években, emelkedett például a bejutáshoz szükséges minimumponthatár és szigorodtak az ösztöndíj elnyeréséhez szükséges feltételek. Készüljetek, nehezebb lesz a felvételi
A ponthatárral kapcsolatban megjegyezte, úgy tűnik, a diákok fel tudtak készülni a változásra, így valószínűleg nem okoz majd gondot az sem, ha kötelező lesz a nyelvvizsga a bejutáshoz. Friss: mégsem emelnék meg a felvételi ponthatárokat
Hangsúlyozta, nemcsak a követelmények növekedtek, hanem a lehetőségek is. Megemlítette a felsőoktatási bérrendezés elindulását, a doktori képzés átalakítását és a duális képzés bevezetését.
Az egy évvel ezelőtt bevezetett kancellári rendszerről azt mondta, a kancellárok megjelenése a magyar felsőoktatást stabillá és finanszírozhatóvá tette.
Az államtitkár azután beszélt erről, hogy átvette az Óbudai Egyetem vezetőségétől az egyetem fejlesztési elképzeléseit tartalmazó dokumentumot, amely egy olyan intézményi modell leírása, amelynek alapján az egyetem a műszaki fejlesztés, az innováció, valamint egy új típusú oktatás központja és katalizátora, egyben a helyi közösségi élet színtere lenne.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
