A tavaly decemberben elfogadott felsőoktatási stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle - mondta Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára, aki azt is elmondta, fontos, hogy a hallgatók olyan diplomát kapjanak, amely megfelel a munkaerőpiac elvárásainak.
Palkovics László szerint fontos, hogy a hallgatók olyan diplomát kapjanak, amely megfelel a munkaerőpiac elvárásainak. Ezt célozza a felsőoktatási stratégia is, amely egy keret, amit tartalommal kell megtölteni - fűzte hozzá.
Közölte, a hallgatókkal szemben támasztott követelmények nőttek az utóbbi években, emelkedett például a bejutáshoz szükséges minimumponthatár és szigorodtak az ösztöndíj elnyeréséhez szükséges feltételek. Készüljetek, nehezebb lesz a felvételi
A ponthatárral kapcsolatban megjegyezte, úgy tűnik, a diákok fel tudtak készülni a változásra, így valószínűleg nem okoz majd gondot az sem, ha kötelező lesz a nyelvvizsga a bejutáshoz. Friss: mégsem emelnék meg a felvételi ponthatárokat
Hangsúlyozta, nemcsak a követelmények növekedtek, hanem a lehetőségek is. Megemlítette a felsőoktatási bérrendezés elindulását, a doktori képzés átalakítását és a duális képzés bevezetését.
Az egy évvel ezelőtt bevezetett kancellári rendszerről azt mondta, a kancellárok megjelenése a magyar felsőoktatást stabillá és finanszírozhatóvá tette.
Az államtitkár azután beszélt erről, hogy átvette az Óbudai Egyetem vezetőségétől az egyetem fejlesztési elképzeléseit tartalmazó dokumentumot, amely egy olyan intézményi modell leírása, amelynek alapján az egyetem a műszaki fejlesztés, az innováció, valamint egy új típusú oktatás központja és katalizátora, egyben a helyi közösségi élet színtere lenne.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
