Hamarosan kezdődik a 2015-ös felvételi: összegyűjtöttük azt a négy dolgot, amelyért - a megszerzett tudáson kívül - érdemes jelentkezni egyetemre, főiskolára.
Egyetemi élet
Sétálni a városban délben, könyvet olvasni vagy egy baráttal kávézni az egyetem kertjében, bulizni szerdán és csütörtökön is, kivenni egy "szabadnapot" hét közepén, tanulmányi kirándulásra menni, kollégiumban lakni - az egyetemen vagy főiskolán kívül kevés esélyetek van rá, hogy ezeket a dolgokat - "felnőtt fejjel" is - megtapasztaljátok. Aztán ott vannak még a szakkollégiumok, a különböző egyetemi klubok és a tanárok, akiket már az első órán megszerettek. A hallgatói élettel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Itt minden fontos információt megtaláltok a 2015-ös felvételivel kapcsolatban, itt pedig a 2014-es ponthatárokat nézhetitek meg.
Ösztöndíjak
Bármilyen csábító is ugyanakkor az egyetemista életmód, a valóság az, hogy minden harmadik hallgató rendszeresen dolgozik - ami persze nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem vesznek részt az egyetemi, főiskolai életben. A hallgatói munkavállalásról és pénzügyekről itt olvashattok.
Ugyanakkor a hallgatói ösztöndíjak komoly bevételi forrást jelenthetnek: akár havonta több tízezer forintot is kaphattok a szociális, illetve a tanulmányi alapú támogatásoknak köszönhetően. Az ösztöndíjak teljes listáját itt találjátok, az elsőévesek számára is elérhető támogatásokról itt, azokról pedig, amelyekre az önköltséges hallgatók is pályázhatnak, itt olvashattok. Hogyan spórolhattok tízezreket egyetemistaként? Tippjeinket itt találjátok, a diákhitelről szóló összefoglalónkat pedig itt olvashatjátok.
Külföld, külföld, külföld
Egyetemistaként, főiskolásként rengeteg külföldi ösztöndíjra pályázhattok: a legismertebb az Erasmus, amellyel külföldi részképzésben, illetve szakmai gyakorlaton vehettek részt, az új szabályok szerint már akár kétszer - egyszer az alap-, egyszer pedig a mesterképzés alatt - is. Az oktatásért nem kell fizetnetek, és ösztöndíjat is kaphattok. A jelentkezésről és a többi fontos tudnivalóról itt találjátok összefoglalónkat, pénzügyi tippjeinket pedig itt olvashatjátok.
A Campus Hungary ösztöndíjaival szakmai gyakorlaton, rövid, hosszú és csoportos tanulmányutakon vehettek részt a Campus Hungary ösztöndíjaival, ha a konvergencia régiók valamelyik egyetemén vagy főiskoláján tanultok. A megélhetési költségektől függően 46-316 ezer forintos ösztöndíjat kaphattok. A részleteket itt találjátok.
Az aktuális külföldi ösztöndíjakról itt találjátok cikkeinket.
Elhelyezkedési esélyek, fizetés
A fizetesek.hu 2013-as felmérése szerint a diplomások már az első néhány évben is bruttó 100 ezer forinttal keresnek többet azoknál, akiknek nincs felsőfokú végzettségük. Az egy évnél kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkező, 17-24 éves szakmunkások bruttó 118 ezer forintot, az érettségivel rendelkezők 133 ezer forintot, azok pedig, akik OKJ-s képesítést szereztek, 141 ezer forintot vihetnek haza hovonta. Főiskolai diplomával viszont átlagosan bruttó 224 ezer forintot, egyetemi végzettséggel pedig 235 ezer forintot lehet keresni az első évben a felmérés szerint.
A diplomás-pályakövetési rendszer 2012. májusi adatfelvétele szerint a friss diplomások bruttó 214 ezer forintot kerestek havonta. Mekkorra a különbség a nők és a férfiak bére között, milyen fizetésre számíthatnak az egyes képzési területeken végzett pályakezdők? Összefoglalónkat itt találjátok, arról pedig, hogy mennyivel keresnek többet a mesterdiplomások, itt olvashattok.
A friss diplomás fizetésekről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
