Orbán Viktor úgy fogalmazott egy mai rendezvényen, hogy a migránsválság ellenére is továbbra is várja Magyarország a külföldi hallgatókat. A muszlim országokból jövő hallgatókhoz odafordulva felhívta a figyelmüket arra, hogy Magyarországon keresztény gyökerű politika érvényesül, és a keresztény tanítás tiltja a muszlimellenességet.
Orbán Viktor a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban résztvevő hallgatóknak rendezett fogadáson szólalt fel, ahol hangsúlyozta, a migránsválság ellenére is nyitott marad a magyar oktatáspolitika és „továbbra is várjuk a külföldi hallgatókat”.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a programban részt vevő hallgatók mind szabályozott formában érkeztek Magyarországra, betartják az ország törvényeit, és viszonyukat a magyarokkal a kölcsönös tisztelet jellemzi.
A muszlim országokból érkezett hallgatókhoz szólva kiemelte: Magyarországon keresztény gyökerű politika érvényesül, és a keresztény tanítás tiltja a muszlimellenességet, ezért „minden ilyen politikát elutasítunk”.
Orbán Viktor arról is szólt, hogy bővíteni fogják a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot: jelenleg 45 országból érkezhetnek hallgatók, ezt 80-ra szeretnék növelni.
Továbbra is várjuk a külföldi diákokat
Orbán Viktor kifejtette: Magyarország kemény, határozott álláspontot képvisel migránsügyben, elutasítja az ellenőrizetlen, szabályozatlan beáramlást, de miközben ezt a politikai vonalat folytatni fogja, továbbra is várja a külföldi diákokat. Itt biztonságban vannak, a vendégjog szabályai szerint a mi védelmünk alatt állnak - mondta.
Felidézte: régi, a kommunista időkig visszanyúló hagyomány, hogy Magyarország tanulási lehetőséget biztosít külföldi hallgatóknak, a kínai-magyar kapcsolatok például mindig is jók voltak, de jó néhány arab országgal is remek oktatási kapcsolatok alakultak ki, ez ápolásra érdemes örökség. Hangsúlyozta, hogy Magyarország folytatja a keleti nyitás politikáját.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében felidézte, hogy a magyar kormány 2013-ban indította el a Stipendium Hungaricum-programot a keleti nyitás politikájának jegyében, azóta 1653 hallgató kezdte meg tanulmányait a program keretében. Márai Sándort idézve hangoztatta, hogy Magyarországnak Nyugat felé kell néznie, de nem feledheti el keleti eredetét sem.
Egyre több a külföldi hallgató
A magyar kormány által finanszírozott Stipendium Hungaricum jelenleg körülbelül 4 milliárd forint plusz forrást jelent az egyetemeknek, jövőre ez az összeg 9 milliárdra, 2017-re 17 milliárd forintra nőhet - mondta az államtitkár.
Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke elmondta, hogy a magyar egyetemeken növekszik a külföldi hallgatók száma, jelenleg a több mint 200 ezres diáklétszámból 22 ezret tesznek ki a külföldi hallgatók.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
