Orbán Viktor úgy fogalmazott egy mai rendezvényen, hogy a migránsválság ellenére is továbbra is várja Magyarország a külföldi hallgatókat. A muszlim országokból jövő hallgatókhoz odafordulva felhívta a figyelmüket arra, hogy Magyarországon keresztény gyökerű politika érvényesül, és a keresztény tanítás tiltja a muszlimellenességet.
Orbán Viktor a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban résztvevő hallgatóknak rendezett fogadáson szólalt fel, ahol hangsúlyozta, a migránsválság ellenére is nyitott marad a magyar oktatáspolitika és „továbbra is várjuk a külföldi hallgatókat”.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a programban részt vevő hallgatók mind szabályozott formában érkeztek Magyarországra, betartják az ország törvényeit, és viszonyukat a magyarokkal a kölcsönös tisztelet jellemzi.
A muszlim országokból érkezett hallgatókhoz szólva kiemelte: Magyarországon keresztény gyökerű politika érvényesül, és a keresztény tanítás tiltja a muszlimellenességet, ezért „minden ilyen politikát elutasítunk”.
Orbán Viktor arról is szólt, hogy bővíteni fogják a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot: jelenleg 45 országból érkezhetnek hallgatók, ezt 80-ra szeretnék növelni.
Továbbra is várjuk a külföldi diákokat
Orbán Viktor kifejtette: Magyarország kemény, határozott álláspontot képvisel migránsügyben, elutasítja az ellenőrizetlen, szabályozatlan beáramlást, de miközben ezt a politikai vonalat folytatni fogja, továbbra is várja a külföldi diákokat. Itt biztonságban vannak, a vendégjog szabályai szerint a mi védelmünk alatt állnak - mondta.
Felidézte: régi, a kommunista időkig visszanyúló hagyomány, hogy Magyarország tanulási lehetőséget biztosít külföldi hallgatóknak, a kínai-magyar kapcsolatok például mindig is jók voltak, de jó néhány arab országgal is remek oktatási kapcsolatok alakultak ki, ez ápolásra érdemes örökség. Hangsúlyozta, hogy Magyarország folytatja a keleti nyitás politikáját.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében felidézte, hogy a magyar kormány 2013-ban indította el a Stipendium Hungaricum-programot a keleti nyitás politikájának jegyében, azóta 1653 hallgató kezdte meg tanulmányait a program keretében. Márai Sándort idézve hangoztatta, hogy Magyarországnak Nyugat felé kell néznie, de nem feledheti el keleti eredetét sem.
Egyre több a külföldi hallgató
A magyar kormány által finanszírozott Stipendium Hungaricum jelenleg körülbelül 4 milliárd forint plusz forrást jelent az egyetemeknek, jövőre ez az összeg 9 milliárdra, 2017-re 17 milliárd forintra nőhet - mondta az államtitkár.
Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke elmondta, hogy a magyar egyetemeken növekszik a külföldi hallgatók száma, jelenleg a több mint 200 ezres diáklétszámból 22 ezret tesznek ki a külföldi hallgatók.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
