A kormány dönt a felsőoktatás szerkezeti átalakításáról.
A kormány dönt a felsőoktatás szerkezeti átalakításáról. A kabinet elé került minisztériumi előterjesztés két verziót is felvázol: az egyik közülük az integráció - közölte az oktatási államtitkárság szombaton, az Origo hírportálon megjelentekre reagálva.
Azt írták, a cikk állításával szemben, miszerint "Hoffmann Rózsa legújabb terve a felsőoktatás átalakítására fennakadt a kormányon", az igazság az, hogy nem új tervről van szó.
Mint felidézték, egy tavalyi kormányhatározat feladatul szabta az oktatásért felelős miniszternek, hogy az állami felsőoktatási intézmények által elkészített intézményfejlesztési tervek mérlegelését követően készítsen tervezetet a felsőoktatási intézményhálózat átalakítására, és azt terjessze a kormány elé 2012. december 1-ig. A kormányhatározat bárki számára elérhető a www.magyarkozlony.hu címen - írták.
Kitértek arra is, hogy a cikk azon állítása sem felel meg az igazságnak, mely szerint az oktatási államtitkárság Orbán Viktor miniszterelnök ellenében erőltetné az integrációt. Október közepén Debrecenben, a Magyar Rektori Konferencia ülésén a miniszterelnök kifejezetten kérte, hogy az előterjesztés kerüljön a kormány elé - ahogyan azt a fent említett kormányhatározat kötelező jelleggel elő is írta az Emberi Erőforrások Minisztériumának. A Miniszterelnökség az anyagot megkapta, annak alapján alakította ki a véleményét. Az előterjesztés két verziót vázol fel: az egyik közülük az integráció. A kormány dönti majd el, hogy melyik változatot támogatja - fogalmaztak a közleményben.
Rámutattak arra is, hogy a kormányüléseken Hoffmann Rózsa nem vesz részt. Mivel a kormányülésekre a tárcák vezetőit hívják meg, az oktatásügyet az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán képviseli.
Az Origo arról írt pénteken, hogy négy vidéki főiskola - a Nyíregyházi és a Szolnoki Főiskola, illetve a bajai Eötvös József és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola -, valamint a Semmelweis Egyetem (SE) Testnevelési és Sporttudományi Kara is megszűnne, és más intézményekbe olvadna a szerint a szerdán a kormány elé került javaslat szerint, amelyet az állami felsőoktatási intézményhálózat átalakításának irányairól készített az oktatási államtitkárság.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
