Elveszíti ENQA-tagságát a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), ha a kormány nem biztosítja a testület...
Elveszíti ENQA-tagságát a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), ha a kormány nem biztosítja a testület függetlenségét és finanszírozását – írja közleményében az Oktatói Hálózat, amely szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma „félrevezető állításaival, csúsztatásaival megtéveszti a közvéleményt”.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az európai felsőoktatási minőségbiztosítási szervezet, a European Association for Quality Assurance in Higher Education (ENQA) nem újította meg a MAB állandó tagságát, a magyar akkreditációs testület bizonytalan anyagi helyzete, valamint megkérdőjelezett függetlensége miatt két éven belül újra ellenőrzik majd a MAB-ot.
Az erőforrás-minisztérium a hírre szerdán úgy reagált, a MAV továbbra is az ENQA teljes jogú tagja, a kormány nem sértette meg a testület függetlenségét, és a finanszírozással sincsenek problémák.
Az Oktatói Hálózat szerint „verbális művészkedéssel” nem lehet megoldani a helyzetet, „az újabb vizsgáig a MAB kétéves türelmi időt kapott, ezalatt gyakorolhatja tagsági jogait. Ha a kifogásolt pontokon nem történik közben érdemi változás, akkor a MAB elveszti ENQA-tagságát. Erre az ENQA történetében korábban nem volt példa, a miénkhez hasonló, utolsó figyelmeztetésnek tekinthető átsorolásra is csak egyszer került sor. A felülvizsgálat nem csak a két kifogásolt fő pontot fogja érinteni. A MAB-nak újra be kell mutatnia működési módját, jogszabályi és intézményi környezetét, gyakorlatilag újra kell pályáznia a tagságért”.
Hozzáteszik: nem elégséges formálisan törvénybe foglalni, hogy a MAB független testület. „Az Európai Unió tagállamaiban nem tekintenek függetlennek egy olyan testületet, amelynek elnökét, – aki szavazategyenlőség esetén döntő szóval bír -, valamint tagjainak 50%-át a kormány nevezi ki. A finanszírozás kérdésében sem elegendő bizonygatni, hogy a költségvetés megfelelően támogatja a MAB-ot: erre törvényi garanciát kell adni”.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
