Letette a hivatali esküt hétfőn Ecaterina Andronescu, a román kormány új oktatási, kutatási, ifjúsági és...
Letette a hivatali esküt hétfőn Ecaterina Andronescu, a román kormány új oktatási, kutatási, ifjúsági és sportminisztere anélkül, hogy - Traian Basescu államfő kérésének eleget téve - írásba adta volna, hogy nem plagizált.
A román államfő nem először kért egy beiktatásra váró minisztertől írásos nyilatkozatot arról, hogy az önéletrajzában szereplő tudományos fokozatok mögött saját szellemi termékei állnak. A múlt hétfőn beiktatott Puiu Hasotti kulturális és örökségvédelmi miniszter eleget is tett az államfő kérésének. Ecaterina Andronescu újságírók előtt nyilatkozva leszögezte, hogy tanári pályafutása során semmilyen csalásnak nem volt részese, ám erről nem készített írásos nyilatkozatot.
A román sajtó értelmezése szerint az államfő szokatlan kérése oldalvágás a plágiummal vádolt Victor Ponta miniszterelnök felé. A román miniszterelnökről a brit Nature című folyóirat azt írta két hete, hogy 2003-ban megvédett jogtudományi doktori disszertációjának több mint felét másolta, anélkül, hogy az átvett részeket megjelölte volna.
Victor Ponta az államfő politikai támadásának nevezte a plágiumvádat, és nem hajlandó lemondani hivataláról. A plágium tényét pénteken az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) is megállapította, ám a testületet ülése idején az ideiglenes oktatási miniszter egy rendelettel átszervezte, és döntéseit érvénytelennek nyilvánította.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
