Az ELTE-t leszámítvan nem került magyar egyetem a top 500-ba.
Évek óta csökkenő tendenciát mutat legnagyobb egyetemeink átlagos teljesítménye a világranglistákon. A Center of World University Rankings korábban sem a szívünknek kedves adatokat mutatta, de idén figyelmeztető jel lehet, hogy a legjobbnak számító ELTE is tovább folytatta a zuhanását a rangsorban, a többiek nagyjából stagnálnak a korábbi eredményükhöz képest, ami amúgy sem túl rózsás - derül ki a 24.hu írásából.
A CWUR listája olyan egyszerű adatok mér, mint a tudományos publikációk száma, az egyetem nemzetközi elismeréseinek száma, valamint a végzettek elhelyezkedési statisztikái, de számos más adat is hozzájárult az eredményhez. Figyelmeztető, hogy az ELTE az egyetlen intézmény, amely romló eredményével még befért a legjobb 500 közé (488. hely).
A portál emlékeztet, hogy Palkovics László államtitkár 2013-ban még azt mondta, hogy
Felelőtlenség lenne kizárólag egy vagy két hazai egyetem TOP 200-ba való bekerülésére koncentrálni, hiszen ez a felsőoktatás fejlesztését célzó források nagy részét lekötné.
A terv azonban nem változott, továbbra is arra várunk, hogy minden egyetem meginduljon a listán, és egyenletes fejlődő pályára álljon. Ehhez azonban nem biztos, hogy a beígért közel 240 milliárd forintos jövő évi állami finanszírozás önmagában elegendő.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
